Folytatódik a klímaváltozás

Az idei év a koronavírus járvány jegyében telik, amelynek következtében a fertőzöttek száma már 40 millió felett, az elhalálozottak száma pedig 1 millió felett van, végérvényesen megváltoztatva világunkat.

Ha a járvány igyekszik is elterelni figyelmünket a körülöttünk lévő környezet változásáról, nem mehetünk el az a tény mellett, hogy a klímaváltozás egyre inkább érezteti hatását, és mivel mindenki életére hatással van és lesz, senki sem lehet majd közömbös ezzel kapcsolatban. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közleménye szerint a legújabb éghajlati előrejelzések szerint a globális felszíni átlaghőmérséklet-emelkedés a következő öt év mindegyikében meghaladhatja az 1,0 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián 195 ország képviselői írták alá azt a párizsi egyezményt, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. Ebben a megállapodásban minden ország maga határozta meg saját hozzájárulását annak érdekében, hogy csökkentsék globális felmelegedés mértékét.

Személy szerint szkeptikus vagyok ezen egyezmény céljai megvalósítását és elérését illetően, mivel a mai pénzközpontú világban a gazdasági és pénzügyi érdekek mellett háttérbe szorul a Föld és a környezet megóvásának fontossága, és ezzel generációnk valamint a következő generációk jövője.

Szüleinktől, nagyszüleinktől nem véletlenül halljuk, hogy bezzeg az ő idejükben nem volt ilyen kellemetlen hőség és meleg, mint manapság, illetve hogy télen is sok hó volt. Tapasztaljuk, hogy az évszakok kezdenek teljesen eltolódni, és a rájuk jellemző időjárási viszonyok is sokkal szélesebb skálán mozognak. Az idei évből, de akár az elmúlt évekből is egyre több természeti katasztrófát tudunk felsorolni kezdve a hatalmas területekre kiterjedő erdőtüzektől, az egyre erősebb földrengéseken át egészen az árvizekig.

Az elmúlt években és még a mai napig is állandó témát jelent a migránsválság kérdése is, a jövőben pedig megismerkedhetünk és elkezdhetjük megszokni a klímamenekült fogalmát is. Azt is biztosra vehetjük, hogy nem a nyugati, európai fehér ember lesz a klímaváltozás elsődleges kárvallottja és elszenvedője, a szegénységben, elszigeteltségben élő népek jóval nagyobb arányban részesülnek az éghajlatváltozás negatív hatásaiból. A felmelegedés már hozzájárult a jövedelmi egyenlőtlenség kialakulásához bolygónkon, a legszegényebb és leggazdagabb országok közötti olló 25 százalékkal nagyobbra nyílt, mint amekkora a globális felmelegedés nélkül lenne.

Hogy pontosan hányan kényszerülnek majd elhagyni otthonukat a jövőben az még kérdéses, ám az egyes előrejelzések és becslések szerint ez a szám 2050-re 25 milliótól 1 milliárdig terjed majd. A klíma migráció pedig együtt jár lokális konfliktusokkal, politikai instabilitással, a gazdaság alulműködésével valamint az emberi jogok megsértésével is.

  • Lassan de biztosan elérkeztünk vagy el fogunk érkezni ahhoz a ponthoz, ahol fel lehet tenni a kérdést: meddig lehet még sanyargatni, kifacsarni Földünket?
  • Mikor jönnek rá a világot irányító tőkések és a háttérhatalom, hogy a gazdasági érdekek nem írhatják felül az emberiség életre való jogát?
  • Mikor ér el a tudatukig, hogy nem lehet büntetlenül erdőket irtani, amik nélkül oxigén nélkül maradunk, állatfajokat kipusztítani és ezzel beleavatkozni az élővilág körforgásába, folyókat és a vizeket szennyezni, ami következtében mind kevesebb és kevesebb ivóvíz fog jutni az embereknek?

Számos kérdés, amelyekre fontos lenne mielőbb mindenki számára kielégítő válaszokat kapnunk, de úgy tűnik, az ember a végletekig feszegeti a határokat, és sokak szerint már át is lépte azt, és a klímaváltozás mostmár visszafordíthatatlan, bármilyen radikális változtatásokat léptetnének életbe.

A múltban volt egy évtized, ami megmenthette volna a világot, ez pedig az 1979 és 1989 közötti periódus. Ezen időszakban a világ vezető hatalmai gyakorlatilag közelebb kerültek a szén-dioxid kibocsátás kötelező, világméretű korlátozásához, mint azóta bármikor, és sikerre is vihették volna ezirányú törekvéseiket és terveiket, de egy valami az emberiség útjában állt. Saját maga.

David Brower környezetvédelmi aktivista mondatát többször kellene ismételgetni, hogy, még akik nem ismerik, azokban is tudatosuljon: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon