Kurir Trans

Vécsey Dániel a Kurir Trans tulajdonosa
  • Hogyan merült fel benned az ötlet hogy személyszállítással foglalkozz?
Az ötlet onnan jött, hogy mindig is nagyon szerettem utazni, és már a középiskolás éveim alatt, valamint később is sikerült körbejárnom Európát, Ázsiát, Amerikát, folyamatosan figyeltem a kedvezményes utazási lehetőségeket. Az egyetemi éveim alatt is szerveztünk kirándulásokat, és ott már én voltam a fő felelős a legjobb utak felkutatásáért.
 
Az első komolyabb szervezésem egy Budapestről induló tíz napos balkáni kirándulás volt, melynek keretében érintettük Zágrábot, Szarajevót, Belgrádot, Szkopjét, Szófiát, Athént, Szalonikit, Isztambult. Mivel pozitív visszajelzéseket kaptam, így még jobban megjött a kedvem hozzá.
 
  • Hány busza van jelenleg a vállalatnak?
Ebben a pillanatban három busszal rendelkezünk, ebből is látszik, hogy még egy kis vállalatról van szó, szemben a szerbiai nagyobb buszvállalatokkal, amelyek nagyjából 2000 busszal rendelkeznek.
Azt is tudni kell, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy az embernek hány autóbusza van, a hétvégén szinte mindig dupla annyi kellene. Jelenleg van egy 51 személyes Neoplan, egy szintén 51 személyes Scania, és egy 20 személyes Iveco. A kezdetekben én is úgy gondolkodtam, hogy a pénzéért az ember a lehető legjobb buszt vegye meg, azonban a későbbi tapasztalataim rácáfoltak erre. Vehetnék drágább és jobb buszokat, mint amilyeneket Németországban vagy Svédországban használnak, azonban a szerbiai lakosok ezt nem tudnák olyan mértékben megfizetni, amelyből ezen buszok amortizációját a későbbiekben fedezni tudnám. Természetesen az utasok minél olcsóbban és minél jobb buszokon szeretnének utazni.
 
  • Milyen utazásokat szerveztek?
Osztálykirándulásokat szoktunk szervezni iskolásoknak, óvodáknak, emellett a hétvégéken rendszeres járatunk van, ami a diszkóhoz viszi a fiatalokat, de még megemlíthetem a napszámosokat is, akik nagyon sokszor busszal tudnak eljutni az adott helyre. 
 
  • Milyen nehézségekkel találkoztál eddig munkád során?
Nyilvánvalóan legnehezebb dolog a szervezés. Mivel egyszerre sok emberrel dolgozunk, ez értelemszerűen sok problémát is jelent. Olyan szinte soha sincs, hogy a buszon mindenki egy időben elégedett. Az egyik utasnak melege van, a másik filmet nézne, a harmadiknak a zene nem tetszik. Nem lehet minden igény kielégíteni. Gyakran előfordul, hogy kitérőket kérnek tőlünk, ám nem az utazás megkezdése előtt, hanem útközben, és ezeket az eseteket nehéz megoldani. 
 
  • Miben látod a fejlesztési lehetőségeket?
Nagyon fontosnak tartom az állandó fejlesztést. Folyamatosan figyelem a legújabb buszkínálatot, igyekszem rendszeresen nézelődni. Természetesen a több busz, több sofőri munkahelyet von maga után. Sajnos alapvetően sofőrhiány van, nemcsak buszokra, teherautókra is. A sofőrök átlagéletkora nagyjából 50 év körül mozog, tehát ez azt jelenti, hogy a fiatalok a külföldi munkát választják. Hiába rendelkeznék én nagyobb számú busszal, ha nem lenne rá elegendő sofőröm. Ez valahol minőségi javulást és fejlesztést hozhat, ugyanis ha mennyiségileg nehezebben tudunk fejlődni, akkor ez óhatatlanul a minőség javulását segíti elő. A további fejlesztési terveket leginkább önerőből lehet megvalósítani, esetleg kedvező hitellel.
 
 
  • Miként látod a fiatal vállalkozók lehetőségeit?
Mindenféleképp elszántnak kell lenni és maradni. Kitartóan kell dolgozni, és nem árt, ha egy alapos terv is van a vállalkozói szándék mögött. Úgy gondolom, nem feltétlenül kell valami újban gondolkodni, ami nem azt jelenti, hogy az innováció ellen lennék, de ha valakinek nincs egy megváltó vállalkozói ötlete, az nem jelenti azt, hogy eláshatja magát. Elég venni egy már bevált képletet, és hozzátenni valami kis új dolgot, és jobban csinálni. Mert ha egy vállalkozó teljesen új dologba vág bele egy egyedi ötlettel, akkor azt először is meg kell ismertetnie az emberekkel, ami hatalmas munka. Könnyebb boldogulni olyan szakterületen, amely már működik. 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon