A D&D Noge Kft.

Engi Norbert a D&D NOGE Kft. tulajdonosa

 

  • Mikor indította el vállalkozását, és miért döntött a húsipar mellett?
  • A  családi vállalkozást még a szüleim indították el 1993-ban, akkoriban még 1-2 alkalmazottal, a nagytatámtól vették meg a bikákat, és az akkori gazdasági helyzet mellett fokozatosan gyarapították a vállalkozást. A szakma már gyermekkoromban megtetszett, így a középiskolai tanulmányaimat hentes szakon végeztem, a vállalkozásunkon belül pedig megszereztem a kellő szakmai gyakorlatot és tapasztalatot. A későbbiek során, 2008-ban sikerült egy pályázat útján létrehozni feldolgozó műhelyünket, és ma már elmondhatjuk, hogy egy HACCP EU-s szabványnak megfelelően tudunk feldolgozást végezni. Emellett öt évvel ezelőtt a feleségemmel alapítottunk egy új céget, amelyet mi ketten működtetünk. Ez a cég fokozatosan veszi át az egész feldolgozó üzemet, de emellett foglalkozik nyersanyag kitermeléssel is, ami a számok tükrében azt jelenti, hogy éves szinten 400-500 sertést tudunk felnevelni, amely a kapacitásunknak a 40-50%-a. Ez nagyon fontos tényező, hiszen kellő stabilitást nyújt a cégnek. El kell még mondanom azt is, hogy 4 éve a cégünk gyarapodott egy vágóhíddal is, amely Kanizsán üzemel bérvágóhídként. Jelenleg 15-16 embernek tudunk munkát biztosítani,  három kiskereskedelmi üzlettel rendelkezünk, és a környékbeli éttermeket látjuk el friss hússal, termékekkel.

 

  • A mai világban mennyire hálás dolog élelmiszert eladni?
  • Érzékeny ágazatról van szó, tehát nagy kihívást jelent az ember számára, nagyon nagy odafigyelést, kellő higiéniai feltételeket igényel. Őszintén, nem egy hálás dologról beszélhetünk, aki belevág, és ezt az ágazatot választja, az megtapasztalhatja ennek nehézségeit is.

 

  • Miként látja a gazdasági helyzetet, szükség lenne-e változtatásokra?
  • A jelenlegi gazdasági helyzetetre való tekintettel mi úgy döntöttünk, hogy farmot is alapítunk, hogy első sorban stabil piacot tudjunk biztosítani a vásárlóinknak, a két legfontosabb szempontot figyelembe véve, ami a minőség és a stabilitás. Igyekeztünk arra törekedni, hogy bizonyos értelemben a kört bezárjuk azzal, hogy létrehozunk egy farmot is, amely után következik a vágóhídra szállítás, feldolgozás, majd a termékek kiskereskedelmi üzletben történő eladása. Ami az árakat illeti, véleményem szerint az állam nem figyel oda a kis gazdaságokra, az áringadozásokra. Ez a hatalmas ingadozás  tönkre teszi a kis termelőket, mert a 110 dináros hízó csak mínuszt termel, de a túl magas ár úgyszintén nem megfelelő. Én személy szerint reális árnak a 150-160 kilónkénti árat tartanám, a lényeg, hogy stabil legyen és lehessen kalkulálni vele egész évben.                                                                                          Amit még vállalkozóként látok és elmondhatok, hogy az államnak bizonyos változtatásokat kellene eszközölnie az áruk megfizettetése terén, mert manapság cégek nyitnak és csuknak be egyik napról a másikra, adósak maradnak, és a pénzt gyakorlatilag már soha nem lehet behajtani tőlük, és a bizonytalanság az egyik legrosszabb érzés. Még a késleltetett fizetés is megoldás lenne, akkor legalább tudnánk hogy a megbeszélt határidőn belül történne meg a kifizetés. Amit még negatívumnak tartok, az a fekete gazdaság, rengeteg áru érkezik külföldről, nem beszélve a hazai illegális értékesítésről, és ránk kis termelőkre ez rendkívül negatívan hat ki. A kis termelőkre ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint egy nagy gyárra, talán ezen is kellene változtatni a jövőben.

 

 

  • Milyen termékek találhatóak meg a kínálatukban?
  • A friss húsok között megtalálható a sertés-, csirke-, birka-, malac-, bárányhús, emellett mi a házias termékek hívei vagyunk, úgy mint tepertő, sonka, kolbász, zsír, de megtalálhatóak a szalámifélék és féltartós termékek, amelyeket ugyanúgy forgalmazunk saját termékként. A minőségre természetesen nagyon odafigyelünk, mert szerintem csakis így lehet fennmaradni. Érdekességként megemlíteném, hogy a kínálatunkban húskenyér is van, amely német specialitás, és ez elég kevés hentesnél vásárolható meg. Kuriózumnak a házi tepertőt és zsírt mondanám, és ezzel kapcsolatosan minden évben Palicson szoktunk szervezni tepertősütő fesztivált is.                                                                                                                                                                                                      

 

  • Több lábon is áll, a vágóhíd mellett feldolgozóüzemet és hentesüzletet is üzemeltet. Miként tudja összehangolni a feladatok ellátását?
  • Nagyon nehéz mindenre odafigyelni és párhuzamosan csinálni, de úgy érzem valahol ez a helyes és járható út.  A kiadások óriásiak, nagyon nehéz a költségeket lefedni, és hogy ha az ember nem áll több lábon, akkor igencsak nehéz helyzetbe kerülhet. Köztudott hogy az emberek zsebe üres, az olcsóbb termékeket keresik és vásárolják meg, sokszor megfeledkezve arról az alapigazságról, hogy ‘olcsó húsnak híg a leve’. Egy konkrét példán keresztül mutatom be, miért említettem meg itt ezt a gondolatot: húsvét környékén a külföldről behozott termékeket nagyon nagy mennyiségben lehetett megvásárolni alacsony összegért, ám az emberek akkor szembesültek a rosszabb minőséggel, mikor a vákum csomagolást kibontották. Tehát, hiába vették meg az olcsóbb terméket, a végén csak el kellett menniük a hentes üzletbe és megvásárolni a drágább, ám de minőségesebb terméket

 

 

  • A közelmúltban ön is sikeresen pályázott a Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázaton. Hogyan látja az ebben rejlő lehetőséget, és milyen fejlesztéseket, újításokat terveznek?
  • A pályázást mindenkinek csak ajánlani tudom, mert enélkül fejleszteni szinte lehetetlen.                                                                                      Ahogy már említettem is, a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon kicsi a bevétel, nyereség, találni kell pénzforrást, ha elsőre esetleg nem is sikerül megnyerni egy pályázatot, próbálkozni kell újra. A Prosperitati Alapítványtól nyert pénzből a farmon belül sikerült három magtározót vásárolnunk, a projektet sikeresen befejeztük. De persze további fejlesztéseket is tervezünk a feldolgozó üzemben is, és amennyiben lehetőségünk lesz rá, pályázunk a későbbiekben is. Jelenleg a farmot szeretném felfejleszteni, hogy sorban az alapoktól kezdjük. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a föld vásárlási lehetőséget sem, hiszen a hízók felneveléséhez meg kell termelni az élelmüket. Szerencsére az állami földek bérbeadásánál úgy gondolkodnak, hogy a jószág tenyésztőket előnyben részesítik, és kedvezményesebben tudunk hozzájutni földterületek bérléséhez.                                                                                                                 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon