Te kutyás vagy macskás ember vagy?

Falun nőttem fel, nagy gazdasági udvarunk volt sok-sok állattal. Nagyszüleimnek még lovaik is voltak. Nagyon szeretem az állatokat. Öcsémmel mindig voltak kedvenc állataink, kisnyulak, bárányok, kislibák és természetesen kutya és macska mindig megtalálható volt az udvarban. Amolyan haszonállatként tartották őket szüleim, hogy ugasson a kutya, ha idegen jön az udvarba és a macska megfogja az egereket. Mi gyerekek játszottunk a kutyussal és macskával, be- becsempésztük őket a szobába is, amiért főleg édesapám nagyon haragudott, mert ezeknek az állatoknak az udvarban a helyük, tartották az öregek!

Hamar kiderült, hogy öcsém inkább kutyás és én inkább voltam a macskás. Ez mai napig megmaradt. 12 éve van egy szobatársam, a Marci cica. Egy gyönyörű perzsa macska. Nem tudom, hogy ki mennyire szereti az állatokat? Szüleink, nagyszüleink az állatokat azért tartották még, hogy valami hasznuk legyen belőlük, mi, no meg én is már amolyan társként kezeljük őket.

Sokszor már egészségtelen ragaszkodás alakul ki ember és állat között, ami a 21. század deviáns magatartásinak egyik formája, amikor már gyerek helyett inkább állatot tartanak fiatal párok, emberi kapcsolatok helyett inkább állatokkal barátkoznak az emberek, külön klinikák, nyugaton mentőállomások villogó mentőkocsikkal száguldoznak szívrohamos macskákhoz, vagy szüleiket elhanyagoló, de külön temetőkben oltárokat állító személyek vannak, akik még misét is rendelnének elpusztult kedvenceiknek, ha az egyház engedné.

Ausztriában erről komoly viták alakultak ki a sajtóban.  No, nem erről akarok írni, elemben egy jelenség nagyon érdekes számomra, amiről az utóbbi időben sokat olvasok, és rájöttem, hogy van valami igazság benne. Sokan kutyás és macskás emberekről beszélnek, magukat vagy a kutyás, vagy a macskás emberek közé sorolják. Ez nem véletlen: komoly különbségeket figyeltek meg azok között, akik a csaholó négylábúakat szeretik, és azok között, akik a nyávogó cicus csapatra esküsznek. Hogy mik ezek? Az alábbi különbözőségek biztosan megállapíthatók a két tábor között! Én is magamra ismertem egy-egy jellemző vonásban.

Komolytalannak tűnhet a téma, de valójában nem az: pszichológiai kutatások készültek már arra vonatkozóan, hogy a kutyás emberek mennyiben különböznek a macskás emberektől. Az egyik legfrissebb például a Floridai Egyetem kutatása, amely megfigyelte, hogy mennyiben mások a csak a kutyákat szerető és a csak a macskákat szerető emberek – összesen 16 személyiségjegyet vizsgáltak meg, ami sokkal részletesebb, mint az eredeti 6 személyiségjegyes megoldás.

Kiderült, hogy a kutyás emberek sokkal extrovertáltabbak és szeretnek társaságba menni, a macskások viszont introvertáltabbak, és kevesebb barátjuk van. Ezen kívül sokkal több mindent el lehet mondani a különbségekről – például az alábbiakat:

A kutyások többen vannak, mint a macskások, például 6 százalékkal több a kutyás háztartás, mint a macskás – és ez világszintre  visszavezethető. A legtöbb kutatásból az jön ki, hogy minden 5 kutyatartóra esik egyetlen macskatartó. A kutyások sokkal szociálisabb emberek, többet járnak el, és nagyobb a baráti társaságuk, mint a macskás társaiknak. Ráadásul jobban is élvezik a szociális helyzeteket, nincs problémájuk azzal, hogy új barátokat szerezzenek. A macskások azonban inkább a kevesebb, de mélyebb kapcsolatokra koncentrálnak.

Szóval nagyon érdekes jelenség ez, én inkább macskás vagyok, de természetesen a kutyusokkal sincs semmi bajom. Mindenki döntse el, hogy ő melyik táborba tartozik. No, de mi van azokkal, akiknek akváriumuk van, vagy madarakat tartanak? Erről nem szól a kutatás, de őket is bizonyosan jellemezni lehet.

 

(forrás: ridikul.hu)

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon