Suffragette bohóckodások

Gondolatok a nemek egyenjogúságáról és a „politikai korrekt”, nyelvészkedő látszattevékenységről

Megakadt a szemem, majd kiakadt az agyam, amikor megláttam a csütörtök estére meghirdetett zentai közvita címét:

Zenta községben a roma férfiak és roma nők szociális felzárkóztatásának helyi akcióterve a 2017-től 2025-ig tartó időszakra.

Nem a zentaiak jószándéka miatt vagyok mérges és nem is a program tárgyát képező téma, vagy annak részletei miatt, hanem azért, mert a Szerb Kormány rendeletében az akciótervnek a következő a címe: A Szerb Köztársaságban a roma férfiak és nők szociális  felzárkóztatásának stratégiája. E cím szerepel ezen dokumentum elején és ez  alapján a cím alapján, ennek mintájára készítették el a zentaiak a helyi akcióterv címét is.

Van mit tenni a nemek egyenrangúsága és egyenjogúsága terén, de nem szeretem, amikor látszattevékenységben élik ki magukat a harcos suffragettek és lánglelkű feministák, történetesen akkor, amikor a közösség megnevezésében férfisovinizmust sejtetnek, ezzel beleesve a félreérthetőség csapdájába, a félremagyarázhatóság lehetőségébe.

Mert mondhatnám: a cím alapján a roma gyerekek felzárkóztatása miért nem szerepel ebben az ügyiratban? Pedig a programban benne van.

Vagy esetleg, mivel épp a demokraták kormányzása időszakában vált divattá a nemek különös hangsúlyozása (muški rod + ženski rod – ha kellett, ha nem), számonkérhetem liberális barátaimon, hol maradnak akkor a melegek és egyéb, a nemükről nem nyilatkozó személyek.

Szörényi – Bródy István a királyában Koppány belépője a következőképp kezdődik: „Magyarok! Férfiak és asszonyok! Hallgassátok Koppány vezért!” Miért is szerepel ilyen alakban a szerzőpáros szövegében? Azért, mert a megszólítás a nemzet cselekvőképes, dönteni tudó és a közösség erejét képező rétegéhez szól.

A roma akcióterv csak a roma közösség ügyét igyekszik egyengetni. Nem csupán az ivarérett „kanokét és nőstényekét”, „kakasokét és tyúkokét”, ahogyan azt a cím alapján félreértve gondolhatná valaki, hanem mindegyikőjükét, mindannyiunk érdekében.

Javaslom, ne a címekben keressük az egyenjogúságot, hanem a rendeletek sorai legyenek azzal átitatva. Ne az egyéneket számolgassuk, pátyolgassuk, hanem azt figyeljük, hogy a közösségért mit tehetünk, és azon belül az egyéni jogokért.

Apropó! Társadalmi probléma, hogy az egyén jogait a közösség iránti kötelezettségek fölé helyezzük. 

Mennyivel egyszerűbb és egyértelműbb lenne a tervdokumentum címe, ha a roma férfiak és roma nők helyett, magyarul és szerb nyelven is, roma közösségről beszélnénk. Mint ahogyan azt szeretem és értékelem, ha magyar közösségünk szerepével, jogaival, életével, stb. foglalkozunk és nem a magyar nemzeti kisebbséggel, amely akaratlanul is kisebbségi komplexusunkra gerjesztő hatással bír.

Mert én attól nem vagyok kisebb, hogy kevesebben vagyunk.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon