Néphagyományok

Gergely Árpád

A néphagyományhoz kapcsolódóan átélt tevékenységek a közös élmény erejével hatnak a gyermekre, erősítik a közösséghez tartozás érzését. Nem csak érzelmi kötődés. Nem csak érzelmi kötődés, hanem egy komplex személyiség fejlődés elősegítői. Ezen belül a közös alkotás öröme – közösségformáló erő.

A 2018-ban, tehát frissen megjelent Népi hagyományok című tankönyv Raffai Judit szerző tollából, kiváló tankönyv , kézikönyv készült el. Felhasználva több ezer éves tapasztalatainkat, melyek átitatják napjainkat is.  Módszertanilag is tökéletes felépítésű, mivel a családdal kezdődik és lassan a korosztálynak megfelelően tágítja az ismereteket.

 

Fontos ismérvei a Népi hagyományok oktatásának:

  •  a kreativitás kibontakoztatására
  • nyitottságot teremt a természet felé, közelséget a természetes anyagokhoz,
  • barkácsoláson keresztül a manuális készség erősödik,
  • az értelmi nevelés népmeséinken, gyermekmondókáinkon keresztül erősödik ezzel párhuzamosan az anyanyelvi nevelés,
  • közösen átélt ünnepek és az ehhez kapcsolódó szokások érzelmi kötődést jelentenek, nem csak esztétikai, hanem erkölcsi érték is, a nemzeti identitás tudat alakulását segíti,
  • dalos játékoknál a zenei anyanyelv megalapozását, népdalaink érzelmi motivációt indítanak el,
  • a mozgásos játékok az egészséges testfejlődést alapozzák meg és segítik a szabályok betartása által az értelmi nevelést.

Megjelennek tematikailag olyan címek, melyek szorosan kötődnek nemzeti tudatalatti cselekvéseinkhez.

  • Kenyér: a kenyér,  mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása.
  • Szőlő: egyik legősibb kultúrnövényünk, élet és halál  jelképe. Ahol csak termesztették, kezdettől fogva szent és isteni növénynek, életfának tekintették

Elmaradhatatlanok az ünnepkörök megjelenítése.

A téli-, és a tavaszi ünnepkörök, melyek legközelebb állnak az elsős nebulókhoz.

Nem is beszélve nemzeti kultúránk és hagyományaink tárházáról, mondókák, kiolvasók, szólások , közmondások és dalok, melyek színesebbé teszik a tantárgy oktatását.

És miért van erre szükség?

Az a gyermek, aki megtanulta játékait megteremteni, megtanulja azt is, hogy: az egész világot én is alakíthatom, nem vagyok kiszolgáltatva ennek sem.

A néphagyomány gyermekjátékai annak idején közvetlenül felkészítették a kicsiket felnőtt koruk kötelességeire, nemcsak a munkára, hanem a közösségi életre is, szórakozásra, öröm és bánat művészi átélésére. Lakodalmat, táncmulatságot is rendeztek, játszottak el, babáztak, komáztak, daloltak, táncoltak, lesve, hogy a gyermeki formák közé hogyan lehet belopni a nagyokét is. Észrevétlen sajátították el a felnőttek formavilágát, szokásrendjét, szabályait, önkontrolját is.

Végezetül köszönet a tankönyv megszületéséért az  Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium, az Oktatás és Nevelési Minőségellenőrző  Intézet valamint a Magyar Nemzeti Tanács támogatásáért.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon