Kupuszináról, a pergős szoknya, a mákos rétes és a tehetségek falujáról

Kupuszina - Bácskertes a nyugat-bácskai szórványmagyarság egyik, néptáncáról, népzenéjéről, évszázados színjátszói tradíciójáról ismert hagyományőrző települése Zombor és Apatin város között, a Dunához közel. A mai, római katolikus vallású, jobbára palóc eredetű lakosság két és fél évszázada, 1751-től települt Kupuszinára Heves és Nyitra megyéből, valamint jócskán érkeztek lakosok a kalocsai Sárközből is. Kupuszina újratelepítési okmányát 1751. május 14-én írták alá Zomborban. Az akkor ideköltözött 150 magyar és szlovák nemzetiségű család leszármazottai a XIX. század végére annyira megszaporodtak, hogy a lakosság jó részének nem jutott termőföld a szűkre szabott kupuszinai határban. Ez váltotta ki a kupuszinaiak gazdasági kirajzását a közeli árterületekre és pusztákra a Duna mindkét partján Bajától egészen Bácsig, sőt távolabbra is. A legnépesebb a XX. század legelején volt a falu, amikor 3444 ember lakta. 1995-ben többszáz horvátországi szerb menekült is érkezett a faluba. A falu lakosainak száma 2002-ben 2356 volt, ebből 1857 magyar, 279 szerb és elenyésző számban élnek a faluban más nemzetiségűek is. A legfrissebb hivatalos adat a 2011- es népszámlálás eredménye, amely szerint Kupuszinának 1911 lakosa van, a nemzetiségi eloszlás aránya változatlan.

A faluról ilyen részletes, hasznos és további érdekes adatok tudhatóak meg a helyi közösség hivatalos honlapjának köszönhetően.

Érdemes rákeresni.

A falu intézményeinek zökkenőmentes a működése, köszönhetően a helyi vezetés tevőleges odafigyelésének is. A József Attila Általános Iskolába nyolcvannégy diák jár, az óvoda húsz növendéket jegyez. Az utánpótlás kinevelése, a gyerekek, a közösségi életbe való bekapcsolása magas szintű, úgy a tanintézmények, mint a falu egyesületei, civil szervezetei részéről.

Rekettye Róbert, a kupuszinai helyi közösség tanácsának elnöke, helyi vállalkozó az általános helyzetről nyilatkozott:

– Kupuszinán sokrétű és élénk a civil szféra. Tevékeny a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az Önkéntes Tűzoltó Testület, GYUSZI környezet és szellemi örökségvédő civil szervezet, a Fácán Vadászegyesület, a Partizán Sportegyesület, a Süllő Sporthorgász Egyesület. Ezenkívül kiváló az együttműködésünk a Szent Anna egyházközösséggel, ft. Zsúnyi Tibor plébánossal is.

 

A rendelkezésünkre álló mindenfajta módon igyekszünk erősíteni, segíteni ezeket a szervezeteket, egyesületeket. A nyáron hagyományos, Játék határok nélkül elnevezésű, civilek közreműködésével zajló ügyességi, közösségi játékot szeretnénk kétnapos rendezvénysorozattá tenni, ezáltal is erősíteni az összefogást. Tervekből nincs hiány, sikerült kimeszelni a helyi közösség épületét, a továbbiakban egyéb felújítási munkálatokat is tervezünk. A település egészének szintjén több fejlesztés van folyamatban.

Feltett szándékunk az Ipari Parkba vonzani a megfelelő befektetői csoportot, amely által 50-100 munkahely létesülhetne. Mindez sokat segítene a fiatalok itthon tartásában. A kisebb földterülettel, gazdasággal rendelkező családok utódai, tagjai több esetben a külföldön való boldogulást vagy az ingázást választják. Ennek ellenére az utóbbi években csökkent a külföldre távozók száma, sőt olyan példa is van, hogy egy évtizedes ott tartózkodás után költöznek haza. Például legutóbb egy család Kanadából tért vissza, kezdett itthon gazdálkodásba. A körülmények bizonyosan adottak, a Prosperitati Alapítvány pályázatai nyújtotta lehetőséggel nagyon sokan éltek, eddig  összesen 126 beadott kupuszinai pályázatot tartanak számon, mondanom sem kell, ez sok millió dináros beruházást jelent faluszinten.

Büszkén nézünk a jövőbe, igyekszünk megfelelő körülményeket biztosítani az ittmaradáshoz, továbbá lehetőségeket nyújtani a hazatérni szándékozók számára is- mondta a tanácselnök.

Péter István, apatini polgármesteri tanácsos szintén jelentős előrelépésről számolt be:

– A kupuszinai helyi közösségben több projektumot megvalósítottunk. Talán az egyik legnagyobb eredménynek számít, hogy befejeződött a földterületek tagosítása. Készen vagy folyamatban van az iskola, a művelődési egyesület, a horgászotthon épületének felújítása. Játszótereket, kosárlabdapályát építettünk ki. Tervben van még a zombori út, továbbá a Kupuszina–Monostor út aszfaltozása- hallottuk.

Kupuszina lakosságának főfoglalkozása a földművelés. Sokáig leginkább a konyhakerti termékekről volt híres a falu, melyeket az akkori Jugoszlávia nagyvárosainak piacain értékesítettek. Jól ismert terméke (volt) a külön fajtaként számontartott kupuszinai vöröshagyma. Napjainkban a gabonatermesztés és a gyümölcs- és virágtermesztés hasonló mértékben van jelen.

 

A tavalyi év szeptembere óta a gazdák gondos kezekben tudhatják magukat, köszönhetően a vajdasági falugazdász hálózat programjának, amelybe immár Kupuszina is bekapcsolódott. Pilin Endre falugazdász, az Apatini út 4- es szám alatt, a 6- os irodában tevékenykedve áll a gazdálkodók rendelkezésére, adminisztrációs, pályázati és visszaigénylési ügyek intézése terén. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége által működtetett, a magyar kormány Agrárminisztériuma által támogatott programról az ifjú falugazdász elmondta, nagy igény mutatkozik rá Kupuszinán. Sokan fordulnak hozzá a hazai és az anyaországi pályázatok kapcsán, de egyéb információs, kommunikációs és ügyintézési procedúrát is igyekszik megkönnyíteni a helyi gazdák számára. 

A testi, lelki erőt próbáló gazdálkodás mellett a kupuszinaiaknak, csodálatra méltó módon a szerteágazó civil szervezeti és a páratlanul színvonalas műkedvelői tevékenységekre is jut energiájuk. A GYUSZI nevet viselő, kupuszinai székhelyű, regionális jellegű környezet és szellemi örökségvédő civil szervezet tagjai folyamatos akcióban vannak, járják a terepet, a természetet.

– A Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott, Hogy unokáink leborulhassanak elnevezésű sikeres pályázatnak köszönhetően köztéri szakrális műemlék sokaságának felújítását végezhettük, végezhetjük el Kupuszinán. Minden jószándékú, épületes kezdeményezésre nyitottak vagyunk, segítünk, ahol tudunk- mondta az elnök, Buják János.

A gasztronómia mindig kapocs lehet emberek és közösségek között. Kupuszinán egy nagyobb rendezvény sem múlhat el a jellegzetes mákosrétes és a kiváló helyi főzetű pálinka nélkül. Legalább ennyire ,,kőbe vésett” állítás, hogy a kupuszinai színdaraboknak nincs párjuk, híresek messzeföldön. A kupuszinai színjátszás 100 éves jubileumát ünneplik idén.

Toldi István, Mesefa, a Népművészet Mestere, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke számolt be a gazdag művelődési tevékenységről:

– Ebben az évben a legfőbb terv a színjátszói jubileum megünneplése. Ezt, egy szorosan helyi történet színrevitelével szeretnénk megtenni. Török Péter, megboldogult kupuszinai műkedvelő tollából való, Tuladuna című színdarabot mutatjuk be, Molnár József rendezésében. Áprilisban az egyesület lesz a házigazdája, immár sokadszor a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók XXIV.Találkozójának. Nagy feladat lesz, de ez a közösség immár többször bizonyította, alkalmas rá. Mindenki hozzáteszi majd a maga önkéntes erejét, beleértve az egyesület egyéb szakcsoportjainak tagjait is. A Petőfi Sándor ME berkein belül jelenleg tevékenykedik a néptánccsoport, a Sturcz József Színjátszócsoport, a Step moderntánc csoport, a fúvós zenei szakosztály, a Krajcárka népdalkör, a népmese szakosztály, a technikusok és a díszlettervezők csoportja.

Emellett dr. Silling István néprajzkutatónak köszönhetően a Tájház páratlan gyűjteménye is kulturális örökségünkként mutatható be minden érdeklődő, látogató előtt. Terveink között szerepelnek nagyobb felújítási munkálatok az egyesület épületén. A Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően a tetőzet egy részét sikerült felújítani, de ennek folytatása és ablakok festése és egyéb javítás is igen szükséges volna. Folyamatosan szervezünk rendezvényeket, készülünk a farsangi bálra, március elején lesz mese-kocsma, maratoni mesemondás. Jómagam nemrég indítottam el a mesemondó foglalkozásokat, szombat délutánonként összeülünk mesemondást és mesehallgatást tanulni- hallottuk Toldi Istvántól.

A kupuszina közösség berkeiből több neves és kivételes személyiség, sportoló, tudós vagy művész került ki és lett országos, Kárpát-medencei vagy akár világszinten is (el)ismert. Gondoljunk csak a Csizmadia Anna népdalénekesre, a Fölszállott a páva elnevezésű verseny szólóének és hangszer kategóriájának nyertesére vagy szintén a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutatóból ismert és Ezüstpáva- díjas Bukrok nevű népdalpárosra.

 

Csernai Panna, a Bukrok egyik tagja, többszörösen díjazott színjátszó, kupuszinai fiatal a következőket nyilatkozta településéről:

Köztudott, hogy Kupuszina a Vajdaság egyetlen palóc magyar települése, ahol az emberek őrzik a hagyományokat, a szokásokat. Úgy gondolom, a népviseletünk egyedi és páratlan. A sok kikeményített szoknya, a gazdag és mesés színvilág szerintem mindenki számára vonzó. Kicsi koromban nem szerettem viselni, nehéz volt azt a rengeteg szoknyát a derekamon cipelni és még leülni sem lehet benne, azonban ahogy idősebb lettem nagyon megszerettem és büszkén viselem amikor csak lehet. Nagyon szeretem a hagyományainkat, népdalainkat, imádom énekelni őket. Az egyedi palóc nyelvjárásunkkal rendkívül ,,ízesen” lehet beszélni és számomra mindig nagyon humoros amikor valaki nem érti, pontosan mit mondok.
Örülök neki, hogy már egészen kicsi korom óta tagja lehetek falunk színjátszócsoportjának, évente készítünk előadást a falu és a környező települések, valamint a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszó Találkozó közönségének. A jövőmről még nem döntöttem, valamilyen szinten biztos a színészettel szeretnék foglalkozni, habár más hivatások, foglalkozások is tetszenek. A felnőtt koromat szeretném a szülőfalum körül tölteni, ám erre a mai kilátások nem nagyon adnak esélyt. Úgy gondolom bármerre terel is a sors, a falum értékeit mindig magammal viszem.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon