Amit Nyugat-Bácskában megtanultam: Nincs lehetetlen, csak tehetetlen"

Cs. Tóth Gabriella Petőfi-ösztöndíjas néprajzkutatóval beszélgettünk

petofiprogram.hu

Magyarország kormányának Nemzetpolitikai Államtitkársága Petőfi Sándor ösztöndíj-programjának keretében Cs. Tóth Gabriella néprajzkutató kilenc hónapot töltött Nyugat-Bácskában, segítve az itteni magyar közösségek identitásmegőrző és hagyományokat éltető munkáját. A zombori Szórványközpont és a Dunatáj Egyesülés régiófejlesztési civil ernyőszervezet kereteiben végzett munkáját Pelt Ilona, a szóban forgó szervezetek egyik vezetője, helyi, közösségi kulcsember mentorálta.

Az elmúlt programidőszakot összegezve Pelt Ilona mentor egyebek mellett hangsúlyozta, a nyugat-bácskai magyar hagyományőrző közösségeknek kialakult szokásvilága van, az adott közösségek ragaszkodnak a saját tradícióikhoz, mentalitásbeli sajátosságaikhoz. Itt nem mindegyik Petőfi-programos találja fel magát. Az elmúlt kilenc hónap arról árulkodott, a tapasztalatok és a visszajelzések is arról tesznek tanulságot, hogy Gabriella (talán amiatt is, hogy szakterülete a néprajz ) nagyon gyorsan feltalálta itt magát. Befogadta a közösség és ő is magáévá tette a közegi sajátosságokat. Ebből adódóan nagyon jó együttműködés alakult ki, amelynek folytatása lesz. Nyugat- Bácskában olyan programok indultak el, amelyek eddig nem voltak. 

Cs. Tóth Gabriella a közvetkezőket mondta el a Nyugat-Bácskában töltött időszakról:

– 2017 októberében érkeztem Nyugat-Bácskába, így a munkát is ekkor tudtam elkezdeni. A kezdeti pár hét elsősorban az ismerkedésről szólt, bár voltak konkrét elképzeléseim is, de igyekeztem felmérni az itteniek igényeit, és ahhoz igazítani a projektemet. Amit kiemelnék az elmúlt  kilenc hónap alatt végzett tevékenységek közül, amelyeket itt, a Szórványközpont és a Dunatáj Egyesülés keretein belül végeztem:

– Elsőként említeném a gyermekfoglalkozásokat. A program nagyobb részében kéthetente jártam három település iskolájába, ahol az alsó tagozatos diákokkal foglalkoztam, igyekezetem a hagyományápolás irányába terelni a  figyelmüket, de az anyaország mélyebb megismertetése is a céljaim között szerepelt.

– Ittlétem másik fontos elfoglaltsága a gombosi Tájház rendezgetésére irányult. Szívemen viselem a vajdasági magyarok tárgyi hagyatékának a sorsát, viszont ezek mentésében szinte teljesen tehetetlen vagyok. Gomboson azonban szükség volt a munkámra, és boldogsággal tölt el, hogy szaktudásommal segítségükre lehettem.

– Szükség esetén kivettem a részem a Dunatáj Egyesülés irodai munkájából, ez többnyire a pályázatírási feladatkör volt (...)

Nyugat-Bácskát rendkívül sokszínűnek látom, és ez alatt nemcsak a vegyes nemzetiségi összetételt értem, hanem azt, hogy a magyar közösségek szintén nagyon változatosak, falunként különböző mentalitásúak, és ez számomra nagyon széppé teszi ezt a vidéket. A művelődési intézmények tekintetében ugyanezt tudom elmondani. Amit itt megtanultam: „nincs lehetetlen csak tehetetlen” – hallottuk Cs. Tóth Gabriellától.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon