Miért ünnep, ha egy közösség megtartja ötödik, tízedik, huszadik, sőt negyvenedik ünnepét/táborát/rendezvényét? Mert nem virtuálisan, a világhálón teszi, hanem a valóságban.
Vajdasági de magyar blog
Együtt dobbanó szív, egy ritmusra csendülő magyar ének a Doberdónál
Az idén is megmutatta magát a Tanyaszínház! – A múlt héten zárult a turné.
A nyelvünk iránt érzett igénytelenség tűzvészként terjed. Miközben igényesek vagyunk kinézetünkre, mindenben igyekszünk követni a divatot, fontos a legújabb mobiltelefon, az hogy autónk is csillogó legyen, nyelvünk fényezésével nem törődünk.
A diófa alatt nincsenek szúnyogok, nem csípnek és nem marják testünket. Árnyat ad, termést és védelmet. Barátoknak társaságot, magányosnak megnyugvást. Termést ünnepeinkre, karácsonyra, húsvétra. Kézen fogva vezet gyermekkorunktól egészen idős korunkig.
Miről feledkeznek meg a radikális emlékhelybővítést ellenzők? Arról, hogy a mai, XXI. századi hadtörténészek szerint a halott katona már nem ellenség, a hódító és a meghódított, a felszabadító és az elnyomó sereg „bakája” egyaránt áldozat.
...nem érdekelnek az ,,übermenschek”, nem érdekel az érmek száma. Az a tiszta pillanat érdekel, amikor valaki túlnő önmagán, ami engem is inspirál, és amitől nincs mélyebb, magasabb és szórakoztatóbb sem.
Tudom, hogy ezt a szeretem-utálom dolgot elsőre a nagy Catullus fogalmazta meg egy mondatban, de a szerelemről. Most viszont az Olimpia van itt, és nekem a sportról most ez a ,,szeretem és utálom” jut eszembe.
Izelítő abból a világból, melyhez használati utasítást adnak nekünk, hogyan és miként kell gondolkodnunk és véleményt alkotni
A cserkészmozgalom és a ,,kirakatrendezők"
