Távoktatás

A már lassan több mint 200 éve létező lehetőség, napjainkban különleges helyzetet kapott.

A távoktatás olyan oktatási forma, melyben a tanár és a diák nem egy helyen vannak. A tanuló jobbára egyedül tanul, míg a tanár csak konzultációt tart vagy vezeti a diákot a tudás megszerzésében.  Sokat és sokszor beszéltünk a reformokról, most hirtelen teljesen át kell alakítani az oktatási rendszerünket. A távoktatást kell felhasználni a koronavírus ellen, annak leküzdésében. Észszerű döntés volt, hogy a létező oktatási formákat felcseréljük egy teljesen új, de alapvetően nem ismeretlen formára.

A távoktatást, mint oktatási formát először az Egyesült Királyságban használták, levelező tagozatok formájában. A gyorsírást tanították levelező formában (1840). Azóta a levelező tagozatok a mindennapjainkká váltak. Magyarországon a második világháború előtt csak a jogászokat képezték részben levelező tagozatokon, de az 1950-es évektől a felsőoktatási intézmények szinte mindegyike bevezette az esti vagy levelező tagozatokat.

Ez a kezdetekben papíralapon működött, majd a tömegkommunikáció fejlődésével a rádiók iskolaműsorokat, a televíziók pedig tananyagokat sugároztak. Amikor még általános iskolás voltam az Újvidéki Rádió Iskolarádió című műsorát vagy hallgattuk, vagy pedig tanáraink kazettára vették és lejátszották az órán. Ezek csak kiegészítő anyagok voltak az osztályban.

A Pedagógiai Lexikon megfogalmazása szerint, „A tanulás távirányításának egyik formája. Előírt és tananyaggá rendezett ismeretek, gondolkodási és - korlátozottan - cselekvési műveletek elsajátíttatására irányul, meghatározott követelmények teljesítése, megtervezett tudásszintek elérése érdekében.”

A távoktatás közös jellemzői:

  • távolságok a tanár és a diák között, nem egy teremben tartózkodnak
  • a diákok önálló tanulása
  • a diák kerül az oktatás központjába
  • a tanár, pedagógus csak segít, biztosítja a feltételeket, irányít
  • a biztosított tananyagok nem csak a tudásanyagot tartalmazzák, hanem módszert, feldolgozási formákat, motiválást

A távoktatásnak több előnye is van, többek között, hogy nincs órarendi, tanrendi kötöttség, a tanuló magának osztja be az idejét. Ez igazodás jelenthet az egyéni tanulási képességeihez.  Az ismeretek puszta átadása helyett a kompetencia alapú oktatás kerül előtérbe. Nincs közlekedés, ami most a legfontosabb ebben a helyzetben.

Természetesen nem elhanyagolható a szülők szerepe sem ebben a történetben, hiszen az otthoni tanulás ellenőrző szerepéből nekik is jut.  A tanár a lemaradásnál, a feladat nem értésénél csak segíteni tud, újabb magyarázattal, motiválással, megerősítéssel.

A negatív hatásai is ismertek a távoktatásnak, a közösségi terek hiánya csökkentheti a motiváció szintjét, de ebben a tanárnak nagy a felelőssége, hiszen neki kell fenntartani a tanulás utáni kíváncsiságot. Az intézmény életében nem vehet részt, ami ebben az esetben indokolt, mert az intézmények is a minimálisra csökkentik a mozgásteret.  A gyakorlati képzések hiánya jelenthet problémát, de a mai technikai eszközökkel ez is orvosolható.

És akkor nézzük a technikát. Ma már az internet világában szinte minden megtalálható: okos telefonok, videóhívás, elektronikus levelezés.

Valóban különleges a helyzet, de úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között ez volt a legjobb döntés. Így közösségünket is átszövi a segítő szándék. Türelemmel, figyelemmel és önmagunkkal való törődéssel tehetünk legtöbbet a vajdasági magyar oktatási rendszerért.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon