Tartsunk össze mi magyarok, erről ismerjen meg minket a világ

Csíksomlyó ezt üzeni a világnak

Az idén először zarándokoltam el Csíksomlyóra a magyarországi Bencés Diákszövetség tagjait kísérő lelki vezetőként. Évek óta vagyok a volt bencés diákokból álló szövetség lelki vezetője, Jáki Teodóz atya és Bíro püspök úr utódja, nem kis megtiszteltetésben részesülve ezáltal. Bejártuk a Kárpát-medence néhány fontosabb helyét, többek között Délvidék is szerepelt a programban, amiről a Jó Reggelt Vajdaság olvasói is kaptak beszámolót. Az idén Erdély volt a célállomás, egy teljes hét. Csángók, Csík, Háromszék, de meglátogattuk a szászok földjét is.

Mégis a legfontosabb úti célunk a csíksomlyói pünkösdi búcsú volt. 

Hallottam róla, de személyesen nem éltem meg. Senki ki ne hagyja, meghatározó élmény.

Magyarságában, hitében erősödik meg az ember.

Szavakkal le nem írható.

Sok mindent el lehet róla mondani, de kifejezni annak az élménynek a mélységét, amit ott átél egy zarándok, lehetetlen.

Megnyílik az ég a föld és a kettő összeolvad. Hallottak már közel 200.000 embert együtt énekelni, imádkozni?

Sose értettem, hogy miért pont Pünkösdkor van ez a jelentős Mária zarándoklat? 

Összekapcsolódik a magyar történelmünkkel.

Talán ezért van neki még átütőbb ereje, és jelentősége, üzenete, mi több ekkora mozgató ereje.

Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép és az egész magyarság körében. Eddig nem több, mint Mároa Pócs, vagy Mária Gyűd, de említhetném Doroszlót is. Csíksomlyón a környék népe, Mária-ünnepeken Somlyón gyűlt össze. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdítja a népet, hogy legyenek segítségére a ferenceseknek a templomépítésben. Viszonzásul - a kor szokása szerint -, búcsút is engedélyezett a jótevőknek. A  templom építését azzal indokolja a pápa, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyűlni, Máriát tisztelni". Azóta is megszakítás nélkül tart a zarándoklat Csíksomlyóra, Szűz Mária tiszteletére. Nem csökken, talán minden évben csak növekszik! És itt történik valami fontos!

1567-ben újabb fordulat következett be a búcsújárásban. A hitújítás korában János Zsigmond, erdélyi fejedelem, haddal akarta a színtiszta katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe, István gyergyóalfalvi plébános vezetésével fegyvert fogott hitének védelmére.

A gyülekező Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján. Isten kegyelmébe ajánlották magukat és Szűz Mária segítségéért esedeztek, majd elindultak a Hargitára, szembeszállni a pünkösdi búcsúhitújítók hadával. Ezalatt az idősek, az asszonyok és a gyermekek Somlyón maradtak és győzelemért imádkoztak. A csata diadallal végződött. A győztesek nyírfaágakkal ékesítették fel lobogóikat és úgy vonultak le a Hargitáról. A templomban maradt nép elébük ment, és együtt jöttek vissza hálát adni a győzelemért és megköszönni a Szent Szűz segítségét. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra.

Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.

Az idei ünnepi szentmisére rekord számban jöttek össze a hívek, annak ellenére, hogy egy héttel a Pápa volt itt, akkor is tömegek indultak el Csíksomlyó felé, de nem csökkent a lelkesedés egy hét múlva sem. Ezért a szentmise elején a zarándokokat köszöntő Urbán Erik, az erdélyi ferences rendtartomány főnöke a párizsi Notre-Dame Székesegyház tragédiájára utalva kijelentette: a csíksomlyói katedrálist nem lehet lerombolni, felégetni, mert tégláit a hívek képezik.

Pál József Csaba temesvári megyéspüspök prédikációjában azt hangsúlyozta, amiként Svájcot csodálják, úgy a magyar népet is csodálni fogja a világ, ha összefogunk, és ha a nép meghallja védőszentje, a csíksomlyói szűzanya szavát. Svájc sikerét annak tulajdonította, hogy népe meghallgatta védőszentje, Flüei Szent Miklós szavát, és minden háborútól távol maradt.

Milyen igaz, ugye?

Induljunk el újra közösen építeni jövőnket, fedezzük fel a legszebbet, a legjobbat egymásban. Erősítsük egymást, hogy együtt is meg tudjunk ajándékozni másokat, más népeket és más nemzeteket is

Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke azt idézte fel, hogy egy héttel ezelőtt a csíksomlyói hegynyeregben fogadták Ferenc pápát. Mint fogalmazott: először fordult elő, hogy ideengedték a Szentatyát, hogy itt mutathassa be a szentmisét a nemzeti és vallási szempontból is kisebbségben élő híveihez. Elmondta, az egyházfőnek tetszett, hogy a hívek egységesen a saját nyelvükön kapcsolódtak be a misébe.

Az érsek megköszönte a pápai mise résztvevőinek a fegyelmét. Úgy vélte: sikerült megmutatni a világnak, hogy a székely magyar emberek tudnak viselkedni, és a mise azt is példázta, hogy a szűzanya tisztelete összefogja a népet.

A csíksomlyói pünkösdi mise alatt, a prédikáció alatt cseperegni kezdett az eső, egy kisebb zápor jött, de a szertartás ragyogó napsütésben fejeződött be.

A népek hömpölygő áradata odafelé és lefelé hosszú órákig is eltartott. Lassú lépésben, imádkozva és énekelve haladt a nép apró lépésekben. Látni a fiatalokat népviseletben, gyerekeket, szerzetesek, papokat, nagycsaládosokat, sok-sok babakocsit minden szempontból megerősített abban, hogy nincs mitől félnie a magyar népnek itt a Kárpát-medencében, hiszen van nekünk egy nagy közbenjárónk. Hívő ez a nép, nem rest Istenéhez és a magyarok Nagyasszonyához fohászkodni, hogyan lehetne kétséges a jövője. Nagyon megható volt, hogy a százezres tömegből többen léptek oda hozzám, megfogták a karomat, és üdvözölve odasúgták: „ atya drága, mi vajdaságiak vagyunk, ismerjük magát, örülünk, hogy itt találkozunk Önnel! „

Felemelő érzés volt!

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon