Orbán: ismét ’48-as szelek fújnak Európában

Soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet

Fotó: Magyar Szó, Beta/AP

A budapesti díszünnepséget most is 1848 március idusa fontos helyszínénél, a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartották, ahol a bevezető beszédet Tarlós István  főpolgármester mondta, őt követően Orbán Viktor miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. A kormányfő a beszédében párhuzamot vont a százhatvankilenc évvel ezelőtti magyar szabadságharc és a jelenkor megvívandó harcai között.

„Brüsszelt meg kell állítani, és a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartani” – jelentette ki.

Kitért arra is: a betelepítést meg kell akadályozni, a külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát pedig itthon kell tartani. Ebben csak magunkra számíthatunk – hangsúlyozta.

„Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő.

De nekünk számít.

Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága.

De nekünk számít.

Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – fogalmazott a kormányfő.

Ez a mostani európai lázadás tétje. Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk, Brüsszelt meg kell állítanunk, határainkat meg kell védenünk – emelte ki.

Kiemelte azt is: minden nemzet csak olyan módon lehet boldog, ahogy azt a természete megszabja. A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik – mondta Orbán Viktor.

„Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi magyar fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, amely nem az otthonunk” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket.

„Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányért vívott harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az is, hogy lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket” – sorolta a kormányfő.

„Saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük, átléptük osztály, származás, életkor, vallás és politikai hitek határait, és valódi nemzeti egységet teremtettünk, az álszentek szövetségének fenyegetése ellenére – mondta.

Hangsúlyozta azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni, nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát.

„Nekünk kell azokat megvédenünk” – jelentette ki a kormányfő.

Soha sincs kész ország, soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit, sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet – tette hozzá.

A miniszterelnök a díszünnepségen arról is szólt: 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.

„Jelek, amelyek mindig ugyanazt üzenik: baj van a birodalomban” – jegyezte meg.

Az elmúlt évben a nemzetek újra fellázadtak „a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak – mondta, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás.

A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit „alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át”.

Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni „az álszentség maskaráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség, „a szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni” – szorgalmazta.

A 169 évvel ezelőtti forradalmat méltatva Orbán Viktor azt mondta: 1848 fontossága nemcsak abban áll, hogy megtörtént, hanem, hogy azóta is történik. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált – mutatott rá a miniszterelnök.

„A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor” – fogalmazott a kormányfő, kiemelve: megmutatja, mi a nagyság.

Hozzátette:

megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás. 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban – mondta a kormányfő, aki hozzátette: erre a bennünket megillető helyre büszkék lehetünk.

Orbán Viktor szavai szerint március 15. a cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi voltunk, vagyunk és leszünk, „ez a mi diadalunk”.

„A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor a Nemzeti dal és a Kossuth-nóta verssorait idézve.

Orbán Viktor beszéde alatt ellenzéki tüntetők végig fütyültek, sípoltak, kereplőkkel tiltakoztak és kiáltoztak. Az ünneplő tömegből sokan visszakiabálták nekik. Az Együtt korábban az Astoriánál és a Kálvin téren sípokat osztott. Az ünnepség idején lökdösődés alakult ki a kormánypárti ünneplők és ellenzéki tüntetők között, de komolyabb incidensre nem került sor.

A miniszterelnök odafordulva az ellenzékiek csoportja felé beszédében utalt a tüntetőkre is: „lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, amely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés. Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (...) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez” – mondta az ünneplők nagy tetszésnyilvánítása közepette.

A múzeum előtti teret megtöltő tömegben magyar, lengyel és székely zászlókat lengettek. A Fidelitas tagjai „Soros fizet, Juhász fütyül” feliratú táblákat tartottak a magasba a Múzeum körút Kálvin tér felőli oldalán.

Az ünnepi műsorban a hazai népzene és néptánc kiemelkedő alakjainak közreműködésével, autentikus népdalokkal idézték fel el az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetét.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) nemzeti rendezvényszervező főosztálya szerdán kora délután azt közölte az MTI-vel: több ezren ünnepeltek a Magyar Nemzeti Múzeumnál. Az Operatív Törzs tájékoztatása szerint az ünneplők méltóképpen emlékeztek a nemzeti ünnepen, de ellenzéki tüntetők is megjelentek.

(Forrás: Magyar Szó, Összefoglaló az MTI alapján)

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon