Néhol becsülik, másutt üldözik a magyarságot

Nemzetpolitikai körkép a tusnádfürdői szabadegyetemen

A vajdasági magyar közösség életének forgatókönyve olyan elemekkel gyarapodott az elmúlt években a magyar kormány támogatásának köszönhetően, amilyenek nem voltak benne öt évvel ezelőtt – a közösség határozott erőfeszítéseinek az eredményeként is tekinthetünk erre a kézzel fogható javulásra, mutatott rá Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a székelyföldi Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében megtartott nemzetpolitikai kerekasztalon, melyen a Kárpát-medence egész térségéből érkezett magyar politikai vezetők számoltak be az elmúlt egy év, a két Tusványos tábor közötti eredményekről és gondokról. Magyarország ereje az, aminek köszönhetően ma már ilyen jelentős támogatásról beszélhetünk, értékelte a pártelnök.

Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, felnéznek rá a szülőföldhöz való ragaszkodás miatt is, mutatott rá, s nagy eredménynek nevezte, hogy nem hangzott el országunkban olyan mondat a közelmúltban, amelyben politikai kockázatként élte volna meg a magyarságot a szerb többség. Szerbia és Magyarország olyan szintre emelte kapcsolatait, amilyenen soha nem volt korábban, a vérrel átitatott történelmi múlt ellenére is, állapította meg.

A vajdasági magyar kettős állampolgároknak lehetőségük volt levélszavazatban részt venni az európai választásokon, 50 ezer voksot adtak le, ami bizonyítja, hogy a magyar közösség ragaszkodik a saját nemzetéhez, össznemzeti kérdésként élte meg az európai parlamenti választásokat, nyomatékosította Pásztor.

Beszélt arról is, hogy a közösség folytatta a gazdaságfejlesztési programot, új eleme ez a nemzetpolitikának, mely szélesebb kitekintésben is nóvumnak számít, a szülőföldön való boldogulást eredményezi, megerősíti az emberekben a hitet, hogy képesek megmaradni a szülőföldön.

Vajdaság egy soknemzetiségű térség, emelte ki, huszonhárom nemzet saját szülőföldjeként tekint arra, s a vajdaságiak értékként élik meg ezt a sokszínűséget.

– A különbségek értékként való megélése nem csak azt jelenti, hogy más a konyhánk, néptáncunk, hanem azt is, hogy legitim mást gondolni és világosan kimondani a történelemmel kapcsolatos eltérő nézeteket. Semmilyen terhet nem jelent számunkra éppen ezért sem a 18-as, sem a 20-as évforduló. Elmegyünk a rendezvényekre és elmondjuk, mit gondolunk annak kapcsán. Semmilyen politikai következménye nincs mindennek, egy oldott helyzetet teremtenek e körülmények. A közös történelem megítélése eltérő is lehet, Trianon kapcsán is, s hatalmas jelentősége van ennek a ténynek a kisebbségek szempontjából Szerbiában – foglalta össze Pásztor, aki rámutatott arra is, hogy jövőre általános választások lesznek az országban, s meg fogja határozni a következő négy év mozgásterét, hogyan szerepel a VMSZ azokon.

 

A LEGKÉZENFEKVŐBB VÁLASZ

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes véleménye szerint lelki Trianont jelentett a határon túli magyarságnak a Gyurcsány-kormány politikája, mely saját nemzettársai ellen folytatott kampányt a honosítás ügyében.

Éppen ezért, tette hozzá, durva mínuszból indult a nemzetpolitika 2010-ben. Ma 130 milliárd forint jut arra, megtízszerezték a támogatásokat tíz év alatt. Közel ezer óvodát, bölcsődét építettek fel a Kárpát-medencében, a jövőbe tekintő projektumok ezek.

– A nagy paradigmaváltás az volt, amikor három évvel ezelőtt kiépült a gazdaságfejlesztési program – az identitás megőrzéséhez életminőségbeli javulás is kell. Minden egyes befektetett forint még egy forint hasznot hozott. Mi ki merjük mondani – az ellenzéki vélemények ellenére – azt is, hogy igenis támogatjuk a külhoni magyar pártokat. Nem mindegy ugyanis, hogy az adott településen magyar-e a polgármester, bejutnak-e magyar képviselők a parlamentbe – jelentette ki Semjén.

A honosítás a Trianonra adott legkézenfekvőbb válasz, közölte a közelgő évforduló kapcsán. Már 1,1 millió új magyar állampolgárnál tartunk, ismertette.

 

UKRAJNA NEM TUDJA, HOL ÉLNEK MAGYAROK

Korántsem ilyen pozitív képet festett a magyarság helyzetéről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Harmincéves a KMKSZ, mondta, senki sem gondolta, hogy ez az elnyomott és megtizedelt közösség képes lesz arra, hogy szerveződjön és megtartsa a szervezeteit.

– Az elmúlt évben minden „bejött”, amire számítottunk. A magyar oktatást felszámolni kívánó oktatási törvényt, a magyar nyelv használatát visszaszorító nyelvtörvényt is elfogadták. Üldöztetésnek vannak kitéve a kárpátaljai magyarok, s ez nagyban nehezíti a közösség érdekében tevékenykedők munkáját. Kitüntetett figyelemben részesít minket Magyarország, az ukrán állam viszont érzékeli ezt a támogatást, ellenlépéseket tesz, Kelemen Hunort például kitiltották három évre az országból. A titkosszolgálat mindenre figyel, kockázatnak tekinti a magyarok eredményeit, programjait, teljesen abszurd helyzet alakult ki – közölte.

Óvodafejlesztési program zajlik, melynek eredményeként szinte minden iskoláskor előtti intézmény megújult Kárpátalján. Rendkívül sikeres a gazdaságfejlesztés, 5.400 vállalkozás kapott segítséget. Az állam azonban itt sem tétlen: folyamatos a nyomozás az alapítvány ellen.

Nem szerzett mandátumot a parlamentben a magyar közösség, három választási egységre különítették el a magyarokat.

– Ez törvényellenes az ukrán jogszabályok szerint is, a minisztériumban a felkeresést követően azt mondták, nem tudják, hol él a kárpátaljai magyarság, s nem hittek az elküldött térképeknek és adatoknak sem. Elutasították a kérelmet és kiírták a választásokat a régi körzetek alapján. Elképesztő nyomást tapasztaltak jelöltjeink a kampány során a maffia és a rendvédelmi szervek részéről, hajnali átkutatásokat tartottak, különféle vádakat mondtak ki, kijevi kihallgatásokat irányoztak elő. A győztes hatalmi párt programja pedig teljesen ismeretlen. Reménykedni és aggódni is lehet – számolt be Brenzovics.

 

AHOL ÉRDEMES MAGYARNAK LENNI

Három választást éltek át a felvidékiek, az önkormányzatin növelni tudta a magyarság a polgármesterek számát, regionális szinten erős képviseletet jelent mindez, mutatott rá Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke. Mint mondta, 115 MKP-s polgármester dolgozik ma. Köztársaságielnök-választást is tartottak, nyit a kisebbségek felé az új elnök asszony megítélése szerint. Ami aggasztó: változik a felvidéki magyarság álláspontja, a fiatalok jelentős része szlovák pártra szavaz, s ez nem tesz jót a magyar érdekeknek. A felvidéki magyarság európai parlamenti képviselete csak négyszáz szavazaton múlt, a harmadik választás így nem volt sikeres, ítélte meg Menyhárt. Elindították a magyar-magyar párbeszédet, s eredményeket vár a Most–Híd vegyes párttal megkezdett kommunikációtól a magyar érdekképviselet érdekében.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség vezetője arról beszélt, hogy ebben a régióban újra érdemes magyarnak lenni, Muravidék nagy támogatást kapott a magyar kormánytól, álomba illő fejlődés zajlott le. Az elmúlt években megkezdett munkát folytatják, jók a viszonyok a szlovén kormánnyal, élnek a közösség tagjai a szlovéniai támogatásokkal is.

Jobbközép többség alakult ki Horvátországban, melyet támogat a magyar párt is, ezzel növekedett a politikai súlya, kedvezőbbre fordult a kisebbségi közösség helyzete is, világított rá a kerekasztalon Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Új iskolák, sportcsarnokok, intézmények épülnek, templomokat újítanak fel, a magyar kormány politikai, jogi, anyagi, szakmai támogatása nélkül mindez nem következett volna be, jegyezte meg. Januárban elnök-, később parlamenti választás lesz 2020-ban Horvátországban, erre készül a HMDK is.

NEM EGYMÁS SÁRBA TIPRÁSA A MEGOLDÁS

Az erdélyi pártok képviselői is helyzetképet adtak. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora szerint kiteljesedett dimenzióba került a kárpát-medencei magyar összefogás. A magyar perspektíva ma már kárpát-medencei: nem határokban, hanem nemzetben gondolkodik mindenki. A százéves nehéz örökség áthidalásában jelent sokat a gazdaságfejlesztési program véleménye szerint: azáltal ismét nemzet a nemzet. Jelentősnek ítélte a magyar diplomáciai támogatást: azonnal érkezik a segítség az elképzelhetetlennek vélt román intézkedésekkel kapcsolatban, például az Úz-völgyi konfliktus kapcsán. A társadalmi munka lesz a legnehezebb a következő években, elsősorban a román társadalomban, mert a zsigeri magyarellenesség korábban nem látott magas szintre emelkedett, közölte.

– Romániában nem legitim másként gondolkodni, mint Vajdaságban, nem legitim más véleményt mondani Trianonról. Parlamenti választások lesznek 2020-ban, az erdélyi együttműködés az egyedüli útja az erős érdekképviselet megszerzésének – húzta alá Tánczos.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke kihangsúlyozta: a nemzetállamok Európájáért mindent meg kell tenni, Brüsszelnek meg kell értenie, hogy Európa nem Amerika, nem ugyanazok lakják, mint más kontinenseket. Síkra szállt a fejlődésbeli egyenlőtlenségek felszámolásáért, a községek és települések közötti egzisztenciális szakadékok áthidalását.

– Választani kell, elérkezett a közösség a falhoz, a megoldás pedig csakis a cselekvés lehet, nem pedig a felmorzsolódás és az elveszés, a manipuláció és egymás eltiprása.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke nagyon „szép” hagyománynak nevezte azt a tudást, hogyan tudnak ártani egymásnak az erdélyi magyar pártok. A politikai együttműködés továbbra is távlati cél, nem fennálló helyzet. Székelyföldön a román pártokra való szavazás elenyésző, de nem ilyen jó a helyzet a többnemzetiségű közegekben, ahol akár harminc százalékos is lehet, figyelmeztetett.

– A magyarellenességen nem kell Romániában meglepődni: olyan bukaresti politikai elit van hatalmon, amely valós eredményeket nem tud felmutatni, a legkézenfekvőbb politikai eszköz a magyar ügy negatív kontextusba helyezése. A magyar képviseletre Bukarestben egyre kevésbé tartanak igényt, annak gyengítését fogja okozni például a levélszavazás bevezetése is, mely a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges szavazatok számát fogja tovább növelni – értékelte Csortományi.

NYERTES ÉVSZÁZAD

A diaszpóra képviselőjeként Klement Kornél, a NYEOMSZSZ – Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége alelnöke változásról számolt be: a kivándorlást követően kizárólag politikai emigrációként emlegették a nyugati magyarokat, ma diaszpóraként kezelik őket, 1956 után csak elköltözők voltak, ma már haza is költözhetnek, s ezt egyre többen meg is teszik.

A fórum összegzésekor Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár arra mutatott rá, hogy a nemzeti összetartozás éve lesz 2020, s ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a XXI. század egy nyertes évszázad legyen a magyarság szempontjából.

Magyar Szó, v-ár

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon