Minden csoportosulás, amelyben a gyűlölet uralkodik, önmagát pusztítja

Pixabay/Unsplash

Az internetet böngészve, az egeret görgetve, megjelennek előttem a VMSZ tisztségviselőivel kapcsolatos folyamatos negatív írások, és mindegyikből árad a gyűlölet, amit a Magyar Mozgalom, a Szabad Magyar Szó és a Második Nyilvánosság képvisel.

Gyűlölködés, acsarkodás. Embereket karikáztok be pirossal, listáztok, mert odaálltak a racionális és következetesen képviselt elképzelés, politikai döntés mögé. 

Amit tesztek, olyan mélyen van, hogy a bányabéka fenekéhez sem mérhető. Mert nem éri el.
 
Megértem ezt a helyzetet. Minél kellemetlenebb a helyzet, annál több  a gyűlölet. És biztosan nem könnyű hallani, olvasni a VMSZ által megvalósított eredményeket, a megrendezett eseményeket, látni a tömeget a lakossági fórumokon, és lassan tudatosítani magukban, hogy amit terveztek, a rombolás, a széthúzás, bizony nem jött össze. 

Megértem a helyzetet, de nem tudom mégsem megérteni. Merthiszen jól tudjuk, hogy a gyűlölet rendszerint nem éri be az elutasítással, ebben az esetben azzal, hogy a VMSZ mögé fölsorakozó embereket elutasítsák (mondjuk, elfordítják a fejüket az utcán, ha szembejön velük egy VMSZ-es vagy letörlik őket a Facebookról), hanem törekvésük abban merül ki, hogy megsemmisítsék, mindenképpen kárt okozzanak ezeknek az embereknek. 

Bántani akarnak, megalázni, címkézni, bélyegezni. Embereknek, akik nem tartottak velük a széthúzásban, kárt és fájdalmat okozni.

A Magyar Mozgalom, a Szabad Magyar Szó és a Második Nyilvánosság egy kaptafához tartozik. Gyűlöletük a VMSZ mögé fölsorakozó emberek irányában egy elképesztően magas elutasítást, negatív érzelmi állapotot jelöl meg. Minden megnyilvánulásuk az internetes hálón csak erről szól. Nem látunk eredményeket, nem találkozunk megalapozott elképzelésekkel, és már nem akad meg a szemünk semmilyen kezdeményezésen sem.

Dehát éppen ezért jutottak ide, ahol most éppen tartanak. Két és fél év alatt nem lett eredmény, nincs elképzelés, nincs kezdeményezés, nincs semmi.
Tehát acsarkodnak. Támadnak. Érvek és eredmények nélkül ujjal mutogatnak. Csúsztatnak és elhallgatnak.
Csak a múlt heti kedvenc példámat engedjék meg, hogy megemlítsem. Egyik írásukban újra azt találták ki, hogy a VMSZ emberei ellehetetlenítik a mozgalmasokat. A cikkhez tartozó hozzászólásokból egyértelműen kiderült, hogy az írás úgy született meg, hogy arról ki sem lett kérve az állítólagosan érintett mozgalmas véleménye.
A nagy szabad újságírók kitalálták a storyt, megfűszerezték kis gyűlőlettel, ahogy szokták, és melegen gyorsan feltálalták. Aztán megülte a gyomrukat. Ugyanis egy hozzászóló jelezte, hogy azért érezni a ferdítés kulináris ízét. És mindössze ez után jutott eszükbe a nagy liberálisoknak, hogy nem ártana megkérdezni az érintett mozgalmistát is, hogy az hogyan is emlékszik a történtekre. Micsoda szakmaiság, micsoda újságírók... 
 
Az a helyzet, hogy minden csoportosulás, amelyben a gyűlölet uralkodik, önmagát pusztítja. 
 
 
 
 

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon