Miért is vagy TE az 5 millió része?

Balliberális és jobbszélső magyarok, plusz júgónosztalgikus önigazgatók múlt heti zentai „furabulija” után...

Eszembe jutnak az elmúlt évtizedek Zentán történt igazi, nagy tüntetései. Az 1991-es novemberi béketüntetés-sorozat, a 2000 október 5-ei megmozdulás. Azok, amelyek hívtak, megszólítottak, magukkal ragadtak. Ahová menni kellett, mert belülről azt mondta egy hang, ott a helyed. Most meg csak nézek ki a fejemből, vajon mi is volt ez a múlt szerdai?

Nem valamiért, hanem valaki(k) ellen ágáltak a szónokok. Tömeggyűléshez mérten kevesen, de egy osztálytalálkozóhoz képest sokan összejöttek a kivilágítatlan zentai filagóriánál. Az pedig nem volt kivilágítva.

Hogy miért? Mert a szervezők arra nem gondoltak, hogy este sötét lesz. Ám erről is Vučić tehet, no meg a Pásztor és a helyi VMSZ. „Azannyukat”!

Pedig szólhattak volna, hogy „hé fiúk, a park világítás nélkül sötét!”

A történelmi nagy pillanatoktól eltérően, most nem a békéért, a szerbiai rendszerváltásért, hanem pusztán egyes honfitársaink hatalomváltási/erőpróbálgatási szándékából jöttek össze. Plusz a hivatalból kivezényelt 50 rendőr, és így már a 200-at is elérte a parkban lézengő ritterek száma. A szónoklatok, még Čiplić doktoré is, mentesek voltak minden pátosztól. A hajnali dértől az esti szélig mindenért Vučićot és Pásztort kiáltották ki bűnbaknak. Kárhoztatva lett a pártalapú foglalkoztatás, csak épp arról nem szólt a ligás szónok, hogy rövid zentai debütálásuk alatt, amikor ők voltak helyi „hatalombitorlók” a demokratákkal, nagyobb volt  a pártalapú káderezés, mint bármikor addig a város történelmében (még a kommunisták is amatőrök voltak hozzájuk képest).

 

A lelkesítő zenébe véletlenül sem került bele egyetlen egy magyar szám sem. A városvezetés mocskolása a „semmittevő városrombolásról” hiteltelenül és igen furcsán hangzott a pavillonból (amit az „ő” idejükben készített az Alltech, az eltemetett Szentháromság szobor helyére!), ugyanis a teret körülvéve fénylett a felújított Gimnázium, a Városháza tündöklött, a Dudás-szobor pedig valódi lokálpatriotizmusával büszkén mosolygott a Plébániapalota előtt.

Tudunk-e pragmatikusak lenni?

Hangzott-e el valami Zentáról?

Hadd ne kérjem számon, mi mindent fektettek le a vajdasági magyar közösség érdekét megvédendő!

Megállapítottuk, hogy Milošević ideje alatt rossz volt. Mert rossz volt. A Đinđić-Tadić évtizedben helyben topogtunk, de a magyarság ügyében bizonyos dolgok mégis beindultak. Most egy vajdasági magyar miért is tüntet Vučić ellen? Mert csont nélkül jóváhagyta a kettős állampolgárságát? Mert a magyar állami segélyeket és gazadaságfejlesztési beruházásokat nem lehetetlenítette el? Mert támogatja a vajdasági magyarságot? A nemzeti autonómia ügye vajon kérdéses a jelenlegi hatalom előtt? Tudjuk-e, hogy Vučić, Orbán és Pásztor pártja az Európai Néppárt azonos családjába tartozik? Akkor most a néppárti egyes vezetőket utálja, másokat meg szeresse a vajdasági magyar szavazópolgár?

A politika nem a szeretetről és szimpátiáról szól, hanem az érdekről. A szeretetet otthon keresd, a hitet pedig a templomban. A politikában az érdekét keresi minden közösség, akár a másik kárára és kihasználása árán is. Nem tudom, hogy ez így világos-e?!

Apropó, szavazópolgár!

Nekem úgy tűnik, ezek a „bulik” is csak a szavazataink megosztását célozzák. Nem másért, minthogy (kvázi/rész-) igazság, a (nemzetétől) független sajtó és a szabadság(-ra küldött ész) jegyében politikai tőkét kovácsoljanak egyesek a szociális demagógia és populista szólamok elkeseredett, iránytvesztett hívőinek.

Programot, célkitűzést, elveket nem hangoztatott senki. Akkor mit is akartok, drága honfitársaim?

Hatalomváltást, de miért?

Kivel? Mivel lenne Zentának azzal jobb?

És a magyarságnak?

 

És ha hajlandó vagy észrevenni magad körül a pozitív változásokat és nemcsak a negatív tendenciákat, no akkor kezdd el szidni a másokat. Sőt, helyezd magad is bele a képbe. Te vajon a durcizáson és önsajnálaton kívül mit teszel? 

Sajnos a közösségünkön belül az okoskodók hangja hangos. Szerintük az a csapatmunka, ha feltétel nélkül mögéjük sorakozik mindenki, mert aki nem úgy gondolkodik, mint ők, az hülye.

Nem egy ügy mellé odatettem már magam. Ám mások eszközévé tenni magunkat, ráadásul semmi haszon fejébe, se közösségileg, se regionálisan nem hozott még semmilyen eredményt. Közös utálat mentén szövetkezni, divatforradalmárkodni – hát nem ez az, ami lázba hoz.

Apropó! Hol is voltak ezek a szalontüntetők akkor, amikor kockázatot és bevállalást jelentett a demonstráció? Pedig akkor sem voltatok már kiskorúak…

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon