Megtartotta tusnádfürdői beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök

MTI/Koszticsák Szilárd

Út a keresztény szabadság korszakába

Harminc éves a bálványosi folyamat, a Tusványos nemzetpolitikai szabadegyeteme, melynek során számos hatalmas eredményt ért el a Kárpát-medencében a magyar politika, egyebek mellett Tusványoson született meg a státustörvénynek, egyszerűsített honosításnak, gazdaságfejlesztési programnak az ötlete. Az a jó, hogy ez a harminc év mögöttünk van és nem előttünk, mutatott rá Orbán Viktor a székelyföldi tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján megtartott beszédében többezres tömeg előtt.

– A feladat akkor az volt, hogy megtaláljuk, kitaláljuk a magyar nemzetnek a modern korban való fennmaradásához szükséges új létformáját. Nehéz és gyötrő kérdés volt ez, de harminc év után bizakodóan, megerősödve ülünk most együtt, s e lélektani helyzet természetesnek tűnik. Nem természetes állapot viszont mindez, hanem inkább csoda. Ki kellett vívni az ország függetlenségét és szabadságát 1991-ig, a szocialista gazdasági modell helyett tőkés piacgazdaságot kellett bevezetni, rendszerváltást kellett végrehajtani, a szocialista rendszer utódcsoportjait békés módon, polgárháború nélkül le kellett tudni győzni, a szocialista internacionalista utódcsapatokat is háttérbe kellett szorítani egy 1994 és 2010 között tartott munka folyamán, nemzetközi színtéren küzdve. 2010-ben be kellett vezetni egy új, nemzeti alapokon nyugvó rendszert, s ebből lett a kétharmados győzelem. Ezután fenn kellett tartani a tömegtámogatottságot úgy, hogy közben harcolni és építkezni is kellett egyszerre, vissza kellett verni a támadásokat. Fel lehet tenni a kérdést: képesek lennénk-e még egyszer megvívni a csatát, lenne-e harminc évünk erre megint, ha fiatalok lennénk? Szerencse, hogy ez a munka mögöttünk van – értékelte Orbán.

TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉG

A jelen történelmi kontextusáról szólva kifejtette: bizonyos filozófiai megközelítés szerint a történelemnek meghatározott célja van, melyet fel kell ismernie az egyénnek, s aszerint kell cselekednie, ám valójában az a helyes hozzáállás, hogy a jelen időben kell saját életünknek értelmet adni. Az előbbi meggyőződés inkább a kommunista és a mai progresszív liberális tábor gondolkodásmódja, mutatott rá a miniszterelnök. Megítélése szerint a magyar nemzet ezekben az időkben történelmi lehetőséget kapott. Ma ugyanis birtokában van olyan politikai, gazdasági, s hamarosan fizikai képességeknek is, melyekkel fejlett tud maradni, meg tudja magát védeni.

ÚJ BEVÁNDORLÁS- ÉS GAZDASÁGPOLITIKA

Beszéde folytatásában arra a kérdésre próbált választ adni, mi is történik ma Magyarországon?

– Biztató pályán van az állam, lendületes nemzetépítés folyik, erősödő gazdasággal és biztos politikai háttérrel rendelkezünk. Nem belülről, hanem kívülről fenyeget a veszély. Ezeket a támadásokat kell elhárítani. Első támadási kísérletként alkalmatlan és ellenséges embereket akartak megválasztani az uniós intézmények élére, amit sikeresen megakadályoztunk, Soros György embereit mindenütt sikerült kizárni, helyettük ideológiai gerillákat választottunk minden tisztségbe. Az Európai Bizottságnak vissza kell térnie az Unió alapokmányában rögzített szabályokhoz, nem politikai támadásokat kell intéznie a nemzetállamok ellen – világított rá Orbán.

A második veszélyt szerinte súlyos hibák elkövetése jelenti az Unióban, elsősorban a migráció és gazdaság területén.

– A Bizottságnak ki kell vonulnia a migráció témaköréből, uniós szintű belügyminiszteri tanácsot kell létrehozni, ennek kell dönteni az összes migrációs kérdésben. Az EU másfelől ma a gazdasági önsorsrontás útján jár, erősebb és nagyobb is lehetne Európa, mint ma, az európai szocializmusépítés helyett vissza kell térni a versenyképes európai gazdaság eszményéhez. Támogatni kell a sikeres országok gazdaságát, a bürokratikus szabályokat le kell építeni, a megszorításokat és adókat pedig mielőbb csökkenteni. Az európai családoknak kell adni a pénzt a bevándorlók helyett – fogalmazott.

MOZGÓSÍTANI A BELSŐ ERŐT

Az európai gazdaságra nehéz idők várnak megítélése szerint, a kérdés csak az, mennyire bizonyulnak nehéznek. Nyugaton lassul, elakad majd a gazdasági fellendülés, Németországban nem piaci jellegű koalíció van fejlődőben, értékelte. Magyarországnak új útvonalat kell terveznie, minimalizálnia kell a külső rossz hatásokat, mozgósítania a belső erőt. Jövő tavasszal szükség lesz egy új akciótervre a gazdaságvádelem érdekében, amennyiben bejönnek az európai gazdasággal kapcsolatos negatív jóslatok, fejtette ki.

DEMOKRÁCIA IGEN, LIBERALIZMUS NEM

A nemzetközi megítélés szerint liberális demokráciáknak kell működniük mindenütt, jelentette ki Orbán, s mivel Magyarország véleménye ettől különbözik, erőteljes támadásoknak van kitéve.

– Demokrácia igen, liberalizmus nem, ez volt Magyarország válasza, ebből született meg a kérdés, milyen is az illiberális demokrácia. Erre a legjobb magyarázat a közösség és egyén viszonyában fejthető ki. A liberalizmusban a közösség nem más, mint az egyének egymással vívott harca, nemzet nem létezik, nincs nemzeti közösség és közösségi rendszer sem. A nemzeti nézőpont szerint viszont a nemzet történetileg és kulturálisan meghatározott közösség. Az egyéni teljesítmény a liberális világban magánügy, a nemzeti rendszerben e teljesítmény elismerést érdemel, ha a közösség érdekeit szolgálja – sorolta a különbségeket. A liberális alapelv az, hogy mindent szabad, ami más szabadságát nem sérti, ezzel szemben a magyar kormány a „tedd azt másnak, amit magadnak szeretnél”, illetve a „ne tedd mással, amit magadnak nem akarsz” gondolatokra alapoz, ami egy más erkölcsi alapot jelent Orbán szerint.

LÉTEZIK DEMOKRATIKUS ILLIBERALIZMUS

Orbán Viktor a legkínosabb kérdések egyikének nevezte magát az illiberalizmus szót, amelyet szinte tabu övez.

– A liberálisok szerint ez egy fosztóképzős kifejezés, nem demokratikus rendszerre utal. A demokrácia szerintük szükségszerűen liberális, és még a kereszténydemokráciának is alapvetően liberálisnak kell lennie. Ez azonban nem helyes megközelítés. A különböző tudású, társadalmi jelentőségű emberek egyenlő értéke a demokratikus, egy-egy elvű szavazási rendszerben csak a keresztény hozzáállással érthető meg, így nem igaz a tétel, hogy minden kereszténydemokrácia szükségszerűen liberális, liberális demokrácia csak ott létezhet, ahol keresztény kultúra is létezett – mondta a miniszterelnök.

– A liberális demokrácia addig volt eredményes, míg keresztény alapokon nyugodott, de az ember alapvető definíciójának megváltoztatásával ez a megközelítés rossz irányba fordult. Magyarország helyzete a nyugat-kelet viszonylatban sajátságos, hiszen illiberális és kereszténydemokrata államról, politikai modellről van szó – tette hozzá.

HONNAN A GYŰLÖLET?

A kormányfő feltette a kérdést, vajon a politikában természetes, sőt, szükségszerű egyet nem értés helyett az ellenzéki tábor miért fordul gyűlölettel a kormány felé. Ezzel kapcsolatban kifejtette, két felfogás létezik a helyes világrendről. Egyrészt az elkülönült szabad államok, akik a saját útjukon járnak, a többiekkel együttműködve, a lehető legkevesebb konfliktussal, közös javakkal. A másik felfogás szerint kell egy hatalom, egy nemzetek feletti erő, amely alatt egyesíteni kell a népek sokaságát. Ez a nemzeti és a birodalmi gondolkodás szembenállása – fogalmazott.

– Hosszú ideig utóbbi a kommunisták privilégiuma volt, de ez elbukott. A megürülő helyre belépett a liberális európai politikai irányzat. Harminc éve még létezett szociális, keresztény és liberális demokrácia, de a liberálisok elérték, hogy mára mindenkinek liberálisnak kell lennie, a szocialista és a keresztény olvasat sem különbözhet lényegében a liberálistól. A liberálisok azt gondolják, van egy egyetemes modell a kezükben arról, mi hoz üdvözülést, mit szabad gondolni, mi a támogatandó, és mi nem fér össze liberális eszmékkel. Ma ennek az elképzelésnek az értelmében az emberi kapcsolatokat, társadalmi viszonyokat a lazán szerveződő üzleti kapcsolatok mintájára kell átalakítani. Innen érthető meg a migráció támogatása, Soros szervezése is. A liberális felfogás szerint csak akkor lehetsz szabad, ha megszabadulsz mindentől, ami valahová tartozóvá tesz téged. Ennek antitéziseként az illiberális álláspont, hogy az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit. Egyúttal az ilyen állam nem lehet közömbös a kultúrával, a családdal, s innen érthető meg a határvédelem is. Nem kell félni az illiberális államrendszer felépítésétől – szögezte le Orbán.

A liberális értékelés szerint az emberiség most lép túl a nacionalista, keresztényközpontú koron, ezért új, liberális modellre van szükség.

– Az egyetemes üdvözülést propagáló elmélet csak akkor tekinthető érvényesnek, ha kizárólagos. Az ilyen nem tűrhet el egyetlen kivételt, például egy kis, hajthatatlan népet sem. Ha ez az egyetemesség vitába ütközik, gyűlölettel válaszol, hiszen a vita megsemmisíti a világkép igazát. Ez a világkép csak akkor lehet igaz, ha minden nemzetre, minden emberre igaz, kis makacsság sem tűrhető meg. Ha van valami, ami bemutatja a más közösségszervezés lehetőségét, akkor az egyetemes ideológia nem is igaz. Ezért az egyetemes ideológia képviselői részéről a gyűlölködés a válasz a vitatkozás helyett – magyarázta a miniszterelnök, hozzáfűzve, az utóbbi időszak választásai biztató jeleket mutatnak, hiszen mindenhol azok a pártok szerepeltek legjobban, akiket a liberális demokrácia nevében ágyúkkal lőttek. Ezek az eredmények is alátámasztják, hogy az illiberális tézis egy vállalható, életképes és racionális megközelítés.

KERESZTÉNY SZABADSÁG

– Pozitív értelmet kell adni az illiberális szónak – jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ebből a megfontolásból használja a keresztény szabadság fogalmát. A keresztény szabadság megvédéséért dolgozó politika arra törekszik, hogy megőrizzen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak. Kérdésként felmerül, védelemre szorul-e a keresztény szabadság – vetette fel.
– Két fronton is támadás alatt áll a keresztény szabadság. A belső támadásként értékelhető az a hozzáállás, amely fel akarja adni a keresztény kultúrát. Kívülről a migráció jelenti a veszélyt – mutatott rá. – Ez utóbbi megvalósulásának következménye a most ismert Európa megsemmisítése lenne.

MI A FELADAT?

Az előttünk álló 15 év nemzedéki küldetése szembefordulni a liberális korszellemmel, a liberális internacionalizmussal, Magyarország megvédése érdekében – húzta alá a kormányfő. Ugyanakkor jogos kérdés, lehetséges-e egy 10 milliós országként az EU-ban meglévő liberális korszellem idején kimászni az adósságból, elérni a gazdasági szuverenitást, gyorsabb fejlődést felmutatni, és elutasítani a  migrációt, s helyette a nemzetközi ellenszélben a családokat védeni, védelmezni a keresztény alapú kultúrát, folytatni a nemzetépítést. Orbán szerint ez mára nem álom, hanem lehetséges valóság, amelynek feltétele a bátor kiállás.

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke rendszerváltó intézménynek nevezte Tusványost, az 1989-es változások gyümölcse ez, mondta, itt vannak az alapítók, a legmostohább időkben is hűségesek maradtak a nemzet ügyéhez. Tőkés felszólalt a bevándorláspárti nyugati politika ellen, s arra utalt, hogy a mai katolikus egyháznak is úgy kellene védenie Európát, mint a nándorfehérvári csata idején. Elemezte az erdélyi magyarság helyzetét, beszélt a magyar politikai pártok közötti együttműködésről, annak gyakori meghiúsulásáról és a román állam gyakori ellenséges fellépéséről.

Magyar Szó, v-ár , ap.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon