A külhoni magyarság érdekérvényesítése politikai, jogi és európai kontextusban

Ótos András

Kisebbségi jogvédelem a Kárpát-medencében

A Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében volt a központi témája Tusványoson a Bethlen Gábor-sátor ma délutáni programjának. Elsőként a tárgykör politikai vonatkozásairól beszélgettek. Erdődi Edvina, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára, Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. A fórumot Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója moderálta.

Erdődi Edvina elmondta, Vajdaságban tovább tart a Szerbia által 2016-ban elfogadott EU-csatlakozási feltételek nyomán garantálandó kisebbségi és szabadságjogok érvényesítése. Az MNT tavaly őszi,  harmadik demokratikus választásán a 35 tagból 30-at a Magyar Összefogás választási listája delegált,  elnöknek pedig újraválasztották mgr. Hajnal Jenőt. A vajdasági magyar közösségben immár nem csak a jövő tekintetében beszélhetünk a fiatalok tevékenységéről, hiszen a jelenlegi MNT-ben is 6 fiatal tag van, ami 20 százalékot tesz ki, s ez a politikai vezetés elismerését is kifejezi.

Az alelnök kifejtette, négy területre koncentrálnak: az oktatásra, tájékoztatásra, kultúrára és a nyelvhasználatra.

A kultúra az egyik alapköve az identitásnak – mondta Erdődi, hozzátéve, hogy a legutóbbi idevágó törvénymódosítással szavatolva vannak az intézményhálózat működéséhez szükséges jogok. Az oktatás területén az iskolahálózatok kiépítése és fejlesztése volt prioritás, ami sikeres folyamatként könyvelhető el. Igaz, az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskolában önkormányzati szinten megpróbálták megszüntetni a magyar tagozatokat, de politikai közbenjárással mégem történt meg a magyarság számára hátrányos lépés.

A tájékoztatás terén nagy siker a szabadkai Magyar Médiaház létrehozása, amelynek keretében 1 televízió, 2 rádióadó, illetve 1-1 napi- és hetilap szerkesztősége működik, az MNT által alapított orgánumok finanszírozása pedig megoldottnak tekinthető. A hivatalos írás- és nyelvhasználat tekintetében az a törekvés, hogy ne csak a magánélet, hanem a nyilvános élet tereiben is használatos legyen a magyar.

Fontos még az MNT egyetemistákat támogató tevékenysége, amely egyrészt a 2015-ben alapított Európa Kollégiumban nyilvánul meg, ahol mindössze csaknem havi 15 euróért lakhatnak a hallgatók. Másrészt a 2011 óta futó ösztöndíjprogram az év 10 hónapjában 90–150 euróval támogatja a hallgatókat. Ehhez a legújabb MNT-döntés értelmében 70 eurós demonstrátori ösztöndíj párosulhat, így összesen kb. 200 euró havi támogatásban részesülhetnek a továbbtanuló fiatalok, ami összehasonlíthatatlanul jobb körülményeket jelent a korábbi időszakhoz képest.

Őry Péter szerint a Felvidéken többé-kevésbé változatlan a helyzet, ám komoly romlásnak élhető meg, hogy a legutóbbi EP-választáson megszűnt a magyar képviselet, hiszen sem az MKP, sem a Híd-Most vegyes párt nem delegált képviselőt. A cél a magyar egység megteremtése lenne, de a pártok között filozófiai különbségek vannak az etnikai politizálás terén.

Darcsi Karolina beszámolója szerint a kárpátaljai helyzet tovább romlik, tovább erősödik a magyarellenes hangulatkeltés a legfelsőbb politikai szintekről is. Rendszeres a kettős állampolgárok vegzálása, a kulturális-politikai vezetők ellen pedig folyamatosak az atrocitások. A jogszűkítő folyamatokra jó példa a 2023-ban életbe lépő oktatási törvény, amely meg fogja szüntetni a magyar tannyelvű iskolákat, illetve valószínű, hogy a közeljövőben be fogják tiltani a térség magyar hetilapját. Az új ukrán parlament jövőbeli tevékenysége homályos magyar vonatkozásban.

Sándor Krisztina is hasonlóan negatív fejleményekről számolt be az erdélyi helyzetet illetően. A tavalyi Beke István–Szőcs Zoltán-ügy továbbra is megoldatlan, a fiatalok sanyarú körülmények között, terrorizmus vádjával börtönben ülnek még mindig, és ez idáig nem született ítélet az ügyükben. A román állam kettős politikát folytat a törvényalkotási szinten, a külföld felé elfogadhatónak látszó jogi környezet kisebbséget érintő gyakorlati megvalósítása elfogadhatatlan. A fent említett botrányhoz hasonlóak az igazságtalan birtok-visszaállamosítások folyamata, az Orvosi Egyetem ügye, ahol nem lehet megalapítani a magyar nyelvű tanszéket, a székelyzászló-perek vagy a nem régi úzvölgyi katonatemetőben történt incidens.

KONKRÉT PERES ELJÁRÁSOK

(Ótos András)

A Kisebbségi Jogvédő Intézet többször is segítséget nyújtott konkrét ügyekben, külhoni peres eljárásokban, az erről szóló kerekasztalon részt vett Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke, Zsigmond József, a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvezető igazgatója, Ambrus Izabella romániai parlamenti képviselő és Korom Ágoston európai jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, Antal Eszternek, a KJI jogászának moderálásával.

Sóti beszámolt arról, hogy a VaMaDiSz az Újvidéki Egyetem Jogi Kar magyar anyanyelvű felvételijét ellehetetlenítő hozzáállása miatt 2015-ben kötelességének érezte a fellépést, és immár harmadszor fordultak bírósághoz, mivel korábban a két megnyert perük ellenére a Jogi Kar továbbra is nehezíti a magyar anyanyelvű hallgatójelöltek felvételizését. A szervezet elnöke ugyanakkor leszögezte, a Vajdaságban működő 18 kar közül egyedül az említett tanúsított ilyen magatartást. Sóti arra is felhívta a figyelmet, hogy az évente 120–150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül az idén végre a Jogi Karra is felvételiztek ketten.

Zsigmond József több problémás esetet sorolt fel, amelyekkel egyaránt jogi útra tértek a szolgálat segítségével. Ilyen volt a székelykeresztúri helységnévtábla elleni feljelentés, az úzvölgyi katonatemető ügye vagy a mikóújfalui világháborús hősi halottak fölé elhelyezett székely zászló elleni fellépés.

Ambrus Izabella a romániai közigazgatási kódexről beszélt, amely egyfajta alkotmányos kisebbségi jogvédelemről szólna, ellenben ezeket az elveket gyakran nem tartják be a terepen. Húsz százalékos kisebbségi jelenlét felett elvileg kötelező kisebbségi nyelven is megjeleníteni a feliratokat hivatalos helyen, ám az arány alatt a helyi önkormányzat döntésén múlik a dolog.

Korom Ágoston a felvidéki föld-visszaszármaztatási ügyek bonyolult jogi körülményrendszeréről számolt be. Tekintettel kell lenni egyrészt az EU-s jogi keretekre, ugyanakkor az egyének ellen irányuló jogsértéseknek is nagy figyelmet kell szentelni. Nagy előrelépés, ha a luxemburgi uniós bíróságig el tudnak jutni az egyes ügyekkel. Korom szerint az európai elvekkel nem egyeztethető össze az állampolgárságon alapuló diszkrimináció a földkárpótlási folyamatok során.

JOGÉRVÉNYESÍTÉS EURÓPAI SZINTEN

(Ótos András)

Végezetül az őshonos kisebbségek jogvédelmének európai érvényesítéséről esett szó. Az Európai Unió nem tud választ adni a kisebbségeket érintő gondokra – mutatott rá a beszélgetés során Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. Mint mondta, nagy hiányosságot jelent, hogy a kisebbségeket Brüsszel nem ismeri el államalkotó tényezőnek, voltaképpen a bevándorlók is rendelkeznek olyan jogokkal, mint a kisebbségi közösségek tagjai. A kisebbségi jogok érvényesítése terén lényeges elemnek számít a civilek tevékenysége, a politikai jogok körvonalazása.

Kalmár Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium miniszteri biztosa szerint az Unió nemzeti hatáskörnek tekinti a kisebbségek ügyét. Helyzetük javítása érdekében öt alapelvnek kellene érvényesülnie – mutatott rá. Európai ügyként kellene kezelni az őshonos kisebbségek kérdését, védelmezni a nemzeti identitást, el kéne ismerni a kollektív és egyéni jogokat, el kéne fogadni, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül állampolgárságot jelent, s azt, hogy az őshonos kisebbségek az adott ország államalkotó részeinek számítanak. Mint mondta, mindehhez politikai akarat és fejlett intézményrendszer is kell.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a kisebbségi cselekvési terv elfogadását és alkalmazását Szerbiában, melyet az európai csatlakozás egyik feltételeként hozott meg az állam, annak ellenére, hogy az európai integráció pillanata ma még távoli célnak tűnik. Maga is rámutatott arra, hogy Európa nem tartja fontosnak megkülönböztetni egymástól az őshonos és a bevándorló kisebbség tagjait.

Magyar Szó, ap. , v-ár

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon