Köztársasági elnökválasztás eredményei – Zenta mikroszkóp alatt

Az idei elnökválasztás színes volt olyan személyiségekkel, történésekkel és eseményekkel, amit a legkézenfekvőbb a túlzó jelzővel illetni. Természetesen e tekintetben a listavezető Preletačević Beli fiatal elnökjelölt, aki a túlzás módszerét használva űzött viccet Szerbia politikai rendszeréből. Tőle nem sokkal maradtak el képviselő társaim a Zentai KKT-ben, amikor is a zentai eredményeiket elemezve a saját politikai felemelkedésüket jósolják. Na de, hogy ne tűnjek én is komolytalanak, megpróbálom sorba szedni a tényeket, számokkal alátámasztva ahol az lehetséges. Az előzetes adatok szerint Saša Janković 3156 szavazatot kapott, Aleksandar Vučić 2947-t, Luka Maksimović (zvani Preletačević Beli) 336, Vuk Jeremić 333-t, Nenad Čanak 299-t, 180 érvénytelen szavazó cédula volt, a többi jelölt által elért szavazatszám elenyésző.

A tényállás az, hogy Zenta az a kevés községek egyike (nem az egyetlen Vračar, Stari Grad, Čajetina) ,ahol Jankovićnak közel 200 szavazattal sikerült megelőznie az új köztársasági elnököt. Mik azok a körülmények és tényezők, amik lehetővé tették ezt a végkifejletet?

            1.

Zentán a haladó párt sosem volt túl erős politikailag: 2012-ben nem sikerült képviselői helyet szerezniük a KKT-ban. 2016-ban viszont az országos siker ellenére is csak 5 képviselői helyre tudtak szert tenni, ami megegyezik a VMSZ-ből leszakadó civil szervezet és a végnapjait járó DP képviselői helyeinek a számával.

            2.

Zentán a nehéz gazdasági helyzet ellenére, a polgárok nem a pénztárcájukkal szavaztak. A 2017-es évben a Szerb Kormánytól községünk több, mint 400 millió dinár transzfer eszközt kapott/kap/fog kapni. Amiből 150 milliót a Zentai Gimnázium teljes felújítására fordítanak, 50 milliót a Kevi és Törökfalu (Utrina) közötti útszakasz kijavításra, ezen kívül megújul még az egészségház, a Thurzó Lajos Á.I. homlokzata, tovább épül a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a kaszárnyában, az Ifjúsági, Munkás-Szkopjei és a Szabadkai utcákban kiépítik a kanalizációt, valamint felújítják a Sportcsarnokhoz vezető utat. Ez mellett a VMSZ közbenjárására Magyarország Kormánya is támogatta a községet, a Kis Szent Teréz Emlék Templom fejújítási költségeinek fedezésével, valamint a Gimnázium épületének kibővítésével. Végül, de nem utolsósorban, a VMSZ Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája alapján a Prosperitati Alapítvány 579 támogatási szerződést kötött zentai gazdasági tényezőkkel, aminek az összege megközelítőleg 376 000 000,00 dinár. Ez az összeg Zenta gazdasági megerősödését hivatott szolgálni. Azt, hogy zentaiak teremtsenek munkahelyet zentaiaknak, és hogy a zentai cégek legyenek a község gazdasági erejének hordozói és ne a külföldiek, akik egyik pillanatról a másikra elhagyják a várost az olcsóbb munkaerő és adómentességért cserében.

            A választások után az a benyomásom, hogy polgártársaim nem egy közös jelölt vagy közösségi ügy mellett tették le a voksukat, hanem Aleksandar Vučić személye ellen. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy az össz ellenzéki pártot maga mögött felsorakoztató Saša Janković (3156) kevesebb szavazatott ért el, mint a helyi választásokon az ellenzéki pártok együtt. (DP -1440 + MM-VMDK -1341 +MPSZ 934 = 3715).

Több, mint 600 szavazatot vesztettek egy év alatt, ami két képviselőjük mandátumába kerülne, ha helyi választások is lettek volna. Megállapítható, hogy a DP-MM-MPSZ triumvirátus még egy olyan megosztó jelölttel szemben is, mint Aleksandar Vučić, 600 szavazatott vesztett, ami árulkodik az egy éves eredménytelen teljesítményükről a zentai közéletben.

 Az egyik mulatságos hozománya a választásoknak az ellenzéki politikusok által kiadott nyilvános felhívás a zentai városvezetés felé, melyben felszólítanak a tisztségéről való lemondásról, az elnökválasztás eredményeire hivatkozva.

Mondják ezt egy olyan választás után, amikor a kormánykoalíció által támogatott jelölt az első körben több, mint 55%-kal nyert. Összehasonlítás gyanánt, 2012-ben az első körben a győztes Tomislav Nikolić a szavazatok 25,02%-t kapta, a másodikban 49,54%-t, 2008-ban Boris Tadić az első körben 35,39% szavazatot kapott, a másodikban 50,31%-t, míg 2004-ben Tadić az első körben 27,37% szavazatot kapott, a másodikban pedig 53,24%-t.

A felszólítás azért sem helytálló és főleg nem legitim, mert köztársasági elnököt választottunk, nem városvezetést.

Ha a zentai városi hatalom legitimitását más választások eredményei is meghatározzák, akkor beszélhetünk a tavalyi parlamenti választásokról is, ahol sem a MM-VMDK frakció, sem az MPSZ nem tudta az induláshoz szükséges feltételeket teljesíteni, vagyis nem tudtak 10 000 támogató aláírást begyűjteni. Tehát ugyanezen az alapon őket is fel lehet szólítani lemondásuk benyújtására, már ha van értelme.

Végezetül, kedves kollégák, én arra szólítom fel önöket ismét, hogy felelősségteljesen végezzék a munkájukat. Kézzel fogható eredményeket tegyenek le az asztalra, mint a Gimnázium esete, a csatornák kiépítése, vagy a gazdaságfejlesztési stratégia, és ne a számokkal zsonglőrködve akarják megtéveszteni a polgárokat. Az embereknek nincs szükségük sajtótájékoztatókra, félrebeszélésre és régi nyilatkozatok összevagdosására, hanem eredményeket várnak el.

Úgyhogy tessék felgyűrni az ingujjakat és tartani a tempót.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon