Kezdetét vette Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetem

Jelentős jubileumhoz érkezett el az idén a ma megnyílt székelyföldi, tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor.

A nemzetpolitikai, európai politikai kérdéseket feszegető előadásokról, beszélgetésekről, esti koncertekről jól ismert Tusványost harmincadik alkalommal szervezik meg az idén. A megnyitót követően egészen szombatról vasárnapra virradó éjjelig tartanak a programok, a sátrak alatt megtartott panelviták és könnyűzenei események, s ahogyan az a korábbi években is mindig lenni szokott, szombaton Orbán Viktor magyar kormányfő is beszédet mond Tusnádfürdőn, elemzi az elmúlt egy év történéseit, s körvonalazza, mi határozza majd meg a magyar politikát az előttünk álló egy esztendőben.

A Tusványoson az egész kárpát-medencei magyarság meghatározó politikai és közéleti személyiségei részt vesznek, ott lesznek a vajdasági magyar politika képviselői is, mások mellett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács vezetője és Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő is részt vesz fórumokon. A helyszínen már az első nap minden készen állt a vendégek, táborozók fogadására, még a korábban lehullott kiadós eső miatti vastag sárréteg sem akadályozhatott meg senkit abban, hogy meghallgasson egy-egy érdekes előadást, a szervezők gyorsan gondoskodtak a terepmunka elvégzéséről, s hamar lekerültek a földre a hidat jelentő deszkák, előkerültek a gumibakancsok.

A szabadegyetem megnyitásakor Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Tusványos alapítója elmondta, az teszi a legegyedibbé ezt a tábort, hogy teljesen nonprofit. Nem pénzért csinálja senki sem, pedig régóta mindenütt mindenki mindent a profit érdekében végez, fűzte hozzá. Mintegy 80 ezer embert várnak a következő napokban, hangsúlyozta, majd egyéb harmincas évfordulókat említett: harminc éves a rendszerváltás, melynek egyértelmű üzenete Németh tolmácsolásában az: ha összefogunk, akkor nyerünk.

TÖBB AZ OXIGÉN

– Amikor oxigéndús levegőben dúskálunk, akkor nem tudjuk, milyen az, amikor nincs elég oxigén, amikor fojtogató az érzés. Sokan sokat tettek a szabadságért, ennek az értéknek a megteremtéséért. Jól kell élnünk a szabadsággal. Az nem egy adottság. Arra is kell ügyelnünk, hogy mások ne aknázzák azt alá.

Harminc éves a magyar nemzetpolitika is, fontos áttörést értünk el, a nemzeti összetartozás érzése meghatározó ma és összeköti a kárpát-medencei magyarokat.

Harminc éves a közép-európai építkezés is, az együttműködés termőre fordult, még ha áttörést nem is lehetett elérni. A nemzeti identitások ledarálásának létező célja nem valósult meg, közép-európai kooperációnak köszönhető a sikeres ellenállás.

Harminc éves az európai újraegyesülésnek a célja is, ami a magyaroknak fontos, mert teljesen európai polgároknak érzik magukat. Magyarország elkötelezett az európai egység mellett, nem szereti,ha kioktatják ebben a témakörben, viszont teljes mértékben a nemzetek Európájában gondolkodik – összegezte.

Bibliai jelentősége is van a harmincas számnak, a harminc évnek, a szolgálattevésre való felkészülés ideje az a szentírásban, mutatott rá. Tusványos, ezek szerint, csak most indul igazán, hangsúlyozta felszólalása végén.

TUSVÁNYOS TÖRTÉNELMET ÍR

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Tusványos alapítója egy szabad köztársaság szabad polgárainak nevezte Tusványos vendégeit. A harmincadik születésnap egybeesik a legújabb kori magyar demokrácia megújulásával is, mutatott rá. Ismét együtt a tábor, az öröm viszont együtt jár a harminc éves tapasztalat eredményeinek és kudarcainak számbavételével is, jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy folyamatosan történelmet írtak Tusványoson.

– A szabadegyetem „polgárai” nem megjósolni akarják azt, mi fog a jövőben történni, hanem meg szeretnék alkotni ezt a jövőt. Az alkotási folyamat zajlik, ennek a része mindenki, aki jelen van a táborban, a viták során.

Az alapítás során bizonyos értékeket, célokat határoztak meg, melyek a mai napig meghatározzák a szabadegyetemet: szembenézés a kommunizmus örökségével, a demokrácia, pluralizmus, szabadság, jogállamiság alapjainak megteremtése a kárpát-medencei államokban. Toró szerint a kézdivásárhelyi fiatalok ügye sokat elmond arról, mennyire számít Románia ma jogállamnak.

– Mindig fontos szempont volt a közösségi autonómia kiépítése a határon túli magyar közösségek esetében.

A román-magyar párbeszéd kérdése, annak elősegítése is cél volt. Sajnos ma sem lehet természetesnek mondani, hogy létezik ez a dialógus. Hullámzó ez a folyamat, voltak sikerek és nagy kudarcok is. Most éppen elkerülik a román politikusok Tusnádfürdőt, ami azt jelenti, hogy jelenleg nem tartják normális jelenségnek a párbeszédet. Mélypontra került a magyar-román viszony – állapította meg Toró T. Tibor.

GYÖKERES VÁLTOZÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Az elmúlt évtizedekben számos olyan döntés javaslata született meg Tusnádfürdőn, amely gyökeres változást hozott a nemzetpolitikába, értékelte Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A státustörvény, a magyar igazolvány bevezetése, az oktatási nevelési támogatások, az új alaptörvény sarkalatos pontjainak meghatározása, a kettős állampolgárság mind ilyen példák. Az idén is iránymutató gondolatok születhetnek, mondta. Áttekintette a nemzetpolitikai célkitűzések teljesülését.

– 2010-ben radikális változás állt be a nemzetpolitikában, melynek eredményei ma is láthatók. Az identitás erősítése, a családok támogatása, a magyar társadalom gazdasági megerősítése a cél ma. Egységes gazdasági, kulturális, oktatási támogatási rendszer működik a Kárpát-medencében, hatalmas sikernek számít, hogy mindez így alakult. A magyarságot sikerült megerősíteni úgy, hogy bármilyen nehézséget túl tudjon élni – húzta alá az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy 2020 a nemzeti összetartozás éve lesz. Óriási lehetőség lesz ez véleménye szerint arra, hogy emlékezni tudjon a magyarság a múltra, azokra, akik a nemzet gerincét alkották és tartották meg, azokra a sikerekre, amelyek miatt ma büszkén vallhatjuk magunkat magyaroknak.

Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere is üdvözölte a táborlakókat és vendégeket, emlékeztetett: Egy a tábor az idei mottó.

– Az egyenes és értelmes beszéd mondója kell, hogy legyen az, aki a nemzet érdekében szól, erre lehet számítani a tábor ideje alatt is – jelentette ki.

Az est folyamán a nagyszínpadon Nagy Feró és a Beatrice, továbbá a Magna Cum Laude együttesek szórakoztatták a közönséget. Bacski Gábor lelkész és Bilibók Géza plébános közösen elmondott imája indította útjára a programokat. Összesen 28 programsátorban zajlanak szombatig a tanácskozások.

Magyar Szó, v-ár

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon