Hitvallás-Internacionálé-Bella Ciao!

Néhány gondolattal ráncoljuk a homlokot és mosolyogtatjuk a szájakat. De finoman, adventben lágyabbak a szavak és pofonok

Lendületes, grandiózus beszédek, indulatos indulás.

A Magyar Mozgalom megalakulásának első hónapjaiban nagy dolgokról beszéltek. Ha úgy tetszik, Vajdaságot megváltó dolgokról szóltak. Reformokról, jobb életről, elfogadásról, autonómiáról, sajtószabadságról, őszinte emberekről és még őszintébb szándékokról. Közösségről. Társadalmi mozgalomról, de nem politikai pártról. Mert, ugyebár, most az a trendi.

Nagy gesztusok.

Az áprilisban megtartott választásokon a Magyar Mozgalomnak köszönhetően lett a VMDK-nak tartományi képviselője. Ez a periódus szólt az MM nagylelkűségéről.

Mellesleg, az sem ártott, hogy a VMDK és még egy horvát kisebbségi párt ott díszelgett, mert akkor nem kell bíbelődni az 5%-os bejutási küszöbbel.

Teljes tanácstalanság, amint neki kell állni dolgozni.

Azonban a köztársasági listához szükséges aláírások megszerzése komoly gondot okozott. Fejvesztve rohangáltak, egymással nem egyeztetve közleményekben tájékoztatták a polgárokat a társelnökök, és a végén már a pótkörben megszerzett aláírások számát sem jelentették meg a mozgalmárok pontosan. Nem ők voltak a hibásak, hiszen ők ott sem voltak.

Elbizonytalanodott, konfúz mellébeszélések, amitől már az alélt hallgatóság is kínosan érzi magát.

Azzal, hogy a Magyar Mozgalom civil szervezetnek jelölte meg magát, amely politikai tevékenységet folytat, zsákutcába terelte saját magát. Tagságát csak ezzel a fordulattal tudta megtartani, miszerint sosem lesz párt, viszont a polgárok szemében azzal, hogy nem vállalta fel azt, hogy ők igenis politikai párt, fokozatosan hiteltelenné váltak.

Nagy nekifutások, támadások minden fronton, szaporodó nevetséges hibák és azok elmaszatolása.

A Magyar Mozgalom decemberben azzal a szélsőségesen jobboldali Jobbik mozgalommal találkozott, amely közismert antiszemitizmusáról, valamint a romák elleni sovinizmusáról.

Ebbe az eklektikus létbe tehát, amely az MM-et jellemzi, belefér az a

vajdasági sajtó balliberális szerkesztéspolitikáért kiálló (párttevékenységet [is] folytató [független]) újságíró-aktivista formáció, mint ahogyan a nemzetpolitikai kérdések túllicitálásával politizáló nemzeti-radikális ideológia is.

Népszerűtlenség.

Az elnöki találkozón, miután kipanaszkodták magukat a társelnökök, könnyes szemmel azt is szóvá tették, hogy a MÁÉRT-ra a Magyar Mozgalomnak és a VMDK-nak is, mint legitim szervezetnek, meghívást kellett volna kapnia. Kifelejtve azt, hogy akkor egy horvát kisebbségi pártnak is meghívást kellett volna kapnia erre a magyar-magyar csúcstalálkozóra.

Vereség, a nagy lelépés.

A mozgalmárok szempontjából inkább személyi, mint közösségi kérdés. Egykor barátok, de a közösségért való tenni akarás közbeszólt. A VMSZ szempontjából mégis közösségi ügy.

Az eklektikus formáció egyes tagjai szerint máris lehet tépni a hitvallást, amire nemrég felesküdtek.

A következő lépés a mozgalmi közgyűlésnek a Bella ciao partizánnótával való indítása, amelyeket majd az Internacionálé mozgalmi induló intonálásával lehet zárni.

És persze most hétvégén Bácskossuthfalván – ahol Csubela Ferenc, a tragikus körülmények között elhunyt első VMSZ elnök nyugszik – helyi közösségi választásokat is tartottak. A 18 tagú helyi közösségbe minden VMSZ által támogatott jelölt bejutott a tanácsba.

Sporthasonlattal élve, a mozgalmasok labdába sem rúgtak. Kifáradtak, mielőtt a pályára léptek volna. Sőt, már előre szídták a játékvezetőket, hogy eladták a meccset. De végül a saját szavazatszámlálóik is elismerték az eredményt.

VMSZ-MM: 2-0. 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon