,,A győztesek napja”

Ótos András

,,A győztesek napja”

A Prosperitati Alapítvány alkalmi rendezvényén ünnepi beszédükben a politikusok az összegyűltek tömegességét hangsúlyozták

A Prosperitati Alapítvány tavaly év végén meghirdetett és az idén január utolsó napján lezárt harmadik pályázati kiírására beérkezett 3979 pályázatból megközelítőleg 3800 részesült támogatásban, ami 95 százalékos támogatottsági aránynak felel meg. Az illetékesek szerint ezzel sikerült felülmúlni a múlt évi eredményeket: 2016-ban még „csak” 80 százalékos volt a pályázatok sikeressége. Csütörtökön egy másik rekordot is megdöntött a Prosperitati Alapítvány: egy nap alatt egy helyen, a szabadkai Sportcsarnokban, 3734 nyertes pályázóval kötöttek, ünnepélyes keretek között, támogatási szerződést. A szerződések értéke meghaladja a 20 millió eurót, azaz az 5,8 milliárd forintot.

A sikeres pályázók mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök vásárlására kaptak támogatást, de most írhatták alá az eszközbeszerzésről szóló támogatási szerződéseket az egyéni vállalkozók, valamint a mikro- és kisvállalkozások tulajdonosai is. A rendezvényen hatalmas tömeg gyűlt össze, a támogatottak java része valamelyik családtagjával érkezett, így a sportcsarnok lelátóin alig lehetett mozogni.

Az alkalmi rendezvényt egyebek mellett Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere, Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke tisztelte meg jelenlétével.

Pásztor István azt mondta: „Ennyi győztes a szabadkai Sportcsarnokban egészen biztosan nem gyűlt még össze, és valószínűleg nem is fog. Ennyi győztes magyar ember ebben a sportcsarnokban pedig egészen biztosan nem fog többet összegyűlni. Emlékezetes, régóta várt pillanat teljesül be.”

Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a Szerbia és a Magyarország közötti „történelmi barátságot” méltatta alkalmi beszédében, bejelentvén, hogy hamarosan újabb pályázatokat hirdetnek meg. A vajdasági magyarság a jövőben is a Magyarország és a Szerbia közötti kapcsolatok építésének kulcsszereplője lesz – emelte ki Jadranka Joksimović.

MUNKÁVAL TEREMTVE LEHETŐSÉGET

Ennyi győztes a szabadkai Sportcsarnokban egészen biztosan nem gyűlt még össze, és valószínűleg nem is fog – kezdte alkalmi beszédét Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke –, és hozzátette, hogy ennyi győztes magyar ember ebben a sportcsarnokban egészen biztosan nem fog többet összegyűlni. Emlékezetes, régóta várt pillanat teljesült be – emelte ki Pásztor.

– Önök 139 településről jöttek. Vajdaságban nincsen olyan település és falu, amelyik ne tudna legalább egy győztest a soraiban. Az önök pályázati elképzeléseinek összértéke meghaladja a 2,3 milliárd dinárt, közel 20 millió eurót, vagy 5,8 milliárd forintot. A közösségi felemelkedés érdekében megvalósított egyetlen akció keretében sem sikerült még ekkora számokat felmutatni. Ebből a pénzből többek között 413 permetezőt, 560 traktort, 470 vetőgépet, 262 pótkocsit, 18 kombájnt, 109 bálázót, 340 tárcsát, 124 egyéb fajta pótkocsit, 233 boronát és 275 ekét vásároltak.

Mi egy kicsi, sokat szenvedett, de életerős közösség vagyunk, amelyik ragaszkodik saját szülőföldjéhez, és itt akar boldogulni. Úgy gondolom, hogy ezzel a pályázattal talán a legjobb bizonyítékát adták annak, hogy szülőföldjükön akarnak boldogulni, Magyarország kormányának és a vajdasági magyar politikumnak pedig az a feladata, hogy támogassa önöket ebben. Köszönet illeti a magyar kormányt, amiért jelentős támogatásának köszönhetően identitásunkban meg tudtunk maradni, míg a másfél évvel ezelőtt elindított térség- és gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően ma azt tudjuk elmondani, hogy nemcsak identitásunkban, hanem egzisztenciális értelemben is meg tudunk maradni szülőföldünkön. A támogatás nemcsak a pályázókat erősíti, hanem beszállítóikat is, és minden más vállalatot, amelyik együttműködik velük, egzisztenciát teremtve, és hozzájárulva az ország társadalmi össztermékének a növeléséhez – fogalmazott Pásztor.

A VMSZ elnöke a folytatásban köszönetét fejezte ki Jadranka Joksimovićnak, a szerb kormány képviselőjének, amiért a központi hatalom nyitott a magyarországi támogatással szemben. E nyitottság nélkül nem sikerült volna megvalósítani mindazt, amit az utóbbi másfél évben megvalósítottak – nyomatékosította Pásztor, rámutatván, hogy a szerb kormány támogatása nem magától értetődő. Elég csak megnézni, hogy a régió más országainak államvezetései hogyan viszonyulnak az ott élő magyar közösségekhez vagy a hasonló lehetőségekhez. A gazdaságfejlesztési program nemcsak a vajdasági magyarság, hanem egész Szerbia, illetve az ország gazdasága fellendülésének szempontjából kiemelkedő – szögezte le Pásztor.

A VMSZ elnöke a folytatásban a következő időszak vonatkozásában megfogalmazott tervekről beszélt: az illetékesek egy hónapon belül elbírálják a nagyléptékű beruházások megvalósítására beérkezett pályázatokat, azt követően pedig újabb pályázatokat hirdetnek meg a közepes vállalkozások, az integrált termelői rendszerek és az idegenforgalom számára, de házvásárlásra és földvásárlásra is ismét lehetőség nyílik.

– Egy dologra mindenféleképpen szeretnék rámutatni. A megvalósítottakat egyesek úgy élik meg, mintha az járna nekünk. Semmi nem jár. Az van nekünk, amit önmagunknak meg tudunk teremteni. Csak az van nekünk, amit teljesítménnyel, munkával, összefogással, komolysággal és egymásra való odafigyeléssel kiküzdünk magunknak. Mindenhol meg kell küzdeni a mindennapok során. Azt hiszem, hogy eddigi magatartásunkkal bizonyítottuk, a vajdasági magyarság képes építeni saját jövőjét. Van hozzá erőnk és partnerünk is. A VMSZ így próbálja szolgálni a közösségét, a nemzetét, az országát és a szülőföldjét. Odafigyelve az emberekre, a családokra és egymásra – hallhatták az egybegyűltek Pásztor Istvántól.

SZERBIA FEJLŐDÉSE KÖZÖS ÉRDEK

Jadranka Joksimović európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter Aleksandar Vučić kormányfő, megválasztott államfő gratulációit és üdvözletét tolmácsolta, majd örömének adott hangot, amiért Szerbiában mindenki egyformán értékes állampolgár, és mindenkit összeköt a fejlődés, a gazdasági fellendülés mint cél, függetlenül nemzeti hovatartozásától. Minden egyes szerbiai állampolgárt ezeknek a céloknak kellene motiválniuk – nyomatékosította a miniszter asszony.

– Szerbia az Európai Unió felé halad, folyamatban van az ország átfogó reformja, mindinkább átvesszük az uniós mércéket. Szerbia nyitott az együttműködésre, és az is marad. A Szerbia és a Magyarország közötti bilaterális kapcsolatok elmélyítését fontosnak tartom. Belgrádnak és Budapestnek a jövőben is erősítenie kell kapcsolatait és az együttműködést, önök pedig, akik itt vannak, közvetíthetnek ebben a folyamatban. A magyar kormány által a vajdasági magyar közösség számára elkülönített támogatás elsősorban a sikeres pályázók és családjaik számára jelentős, ugyanakkor Szerbia gazdaságát is erősíti. Ezt a pénzt itt költik el, itt fizetik az adót. Ennek nyomán egyre jobban elkezd fejlődni az észak-bácskai és az észak-bánáti régió, illetve Szabadka és a többi város, település. A támogatásból haszna származik a beszállítóknak, a vállalkozói szférának. A szerb kormány egyik kiemelkedő prioritása éppen a kiegyensúlyozott és egyforma regionális fejlődés. A regionális fejlődés témájában persze az IPA-alapokról sem szabad megfeledkezni, ezek szintén összekötnek bennünket. Szerbia gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése közös érdek – taglalta alkalmi beszédében Joksimović.

A NEMZET ÖSSZETARTOZÁSA KÖZÖS ÜGY

„Óriási dolog itt lenni ennyi győztes között. Nehéz lenne olyan sportágat megnevezni, amely egy ekkora sportcsarnokban ennyi győztest össze tudna zsúfolni. Ha sportágat nem is tudunk megnevezni, szerintem leghitelesebben a következőképpen írhatjuk le a mai eseményt: nemzeti összetartozás mint közös ügy” – hallhatták az egybegyűltek Szijjártó Pétertől, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterétől, aki a folytatásban a két ország kapcsolatait méltatta.

– A mai alkalom kézzel fogható és cáfolhatatlan bizonyíték néhány dologra. Először is arra, hogy Magyarország és Szerbia kapcsolata, Magyarország és Szerbia együttműködése soha nem volt annyira jó a történelem során, mint amilyen most. Bizonyíték arra is, hogy a korábban a két ország és a két nemzet közötti történelmi feszültséget mára történelmi barátsággá sikerült átalakítani. Bizonyíték arra, hogy Szerbia és Magyarország az őket összekötő legfontosabb kapocsként tekintenek a vajdasági magyarságra. Szerbia és Magyarország egyaránt tudja, hogy a vajdasági magyar közösség megerősödése mindkét országot erősíti, mint ahogyan a közöttük lévő kapcsolatokat is. Ez nem volt mindig így. Néhány évvel ezelőtt, ha egy szerb elnökjelöltnek az jutott volna eszébe, hogy meghívja a magyar külügyminisztert választási gyűlésére, hogy mondjon beszédet, valószínűleg azt gondolták volna róla, hogy elment a józan esze. Mára ez egészen másként néz ki. Mi, magyarok, úgy tekintünk a szerbekre, a szerbek pedig úgy tekintenek ránk, magyarokra, mint barátokra. Persze ehhez a határ mindkét oldalán komoly erőfeszítéseket kellett megtenniük a politikai vezetőknek. Komoly kompromisszumokat kellett vállalniuk. Ehhez mindenekelőtt bátor vezetőkre volt szükség, de szükség volt az önök bátorítására is. Ez a fajta racionális, korrekt, a kölcsönös tiszteleten alapuló politika élvezi a stabil és komoly társadalmi támogatást a határ mindkét oldalán. Aleksandar Vučić kormányfő egyértelmű sikerében az elnökválasztáson mi ennek a politikának a visszaigazolását látjuk. Aleksandar Vučić személyesen is nagyon sok erőfeszítést tett, és nagyon sok kompromisszumot vállalt annak érdekében, hogy a magyarok és a szerbek közötti történelmi feszültségek helyett a két nemzet közötti történelmi barátságról beszélhessünk. Azt hiszem, hogy nyugodtan gratulálhatunk a VMSZ-nek, amiért úgy határozott, hogy Aleksandar Vučićot támogatja a szerbiai elnökválasztáson. Aleksandar Vučić győzelme egyben a VMSZ és a vajdasági magyarság győzelme is. Szerbia és Magyarország egymás sikerében érdekelt, ezért az elmúlt néhány esztendőben közös sikertörténetet kezdtek el írni. Ennek a sikertörténetnek a fejezetei éppen a vajdasági magyarságról és a magyarországi szerb közösségről, illetve folyamatos megerősödésükről szólnak. Mára Szerbia Magyarország legfontosabb gazdasági partnere a nyugat-balkáni régióban. A két ország közötti árucsere-forgalom eléri a 2 milliárd eurót, ami 2010-hez viszonyítva 71 százalékkal több – fogalmazott Szijjártó.

Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének értékelése szerint a Szerbia és a Magyarország közötti sikertörténetet két fejezet mentén kell tovább írni. Az egyik fejezet a vajdasági magyarság további megerősítéséről szól, a másik pedig Szerbia európai uniós integrációjának feltétlen támogatásáról. A vajdasági magyarság megerősödését szavatoló támogatási program, amelynek keretében 2016 és 2018 között 30 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra és 30 milliárd forintnyi kedvezményes hitelre nyílik lehetőség, azt a célt szolgálja, hogy Magyarország legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztő programja sikeres legyen – mondta Szijjártó.

– Ezzel egy meghatározó és új korszak indul el a vajdasági magyarság életében. Az eddigi tapasztalataink nagyon pozitívak. 2016-ban a két kiírás keretében 4 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást utaltunk ki. A múlt év végén meghirdetett harmadik kiírásban a pályázás lehetőségét a mezőgazdaság és az ipar területén jelentős beruházásokat megvalósító vállalatok számára is megnyitottuk. A harmadik pályázati körben minden várakozásunkat felülmúlva 3979 pályázat érkezett be, ebből megközelítőleg 3800-at támogatni tudunk, összesen 5,873 milliárd forint értékben. Ami a nagyberuházásokat illeti, 33 vállalat nyújtott be pályázatot. Ezek olyan beruházások, amelyek több ezres nagyságrendben teremtenek új munkahelyeket, illetve lehetőséget mezőgazdasági termelők integrálására. Ezeket a pályázatokat a jövőben bíráljuk el. Mivel ezek a számok önmagukért beszélnek, ugyanúgy, mint az önök jelenléte, vagy a VMSZ és a szerb kormány együttműködése, is önmagáért beszél, ezért úgy döntöttünk, hogy a következő időszakban újabb pályázási lehetőségeket teszünk elérhetővé, egyebek mellett a közepes léptékű fejlesztéseket tervező vállalkozások számára, és elindítunk egy nagyszabású földvásárlási hitelprogramot is. Mindezt annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösséget tovább tudjuk erősíteni. A nyertes pályázatok nemcsak Vajdaság regionális szerepvállalását erősítik, hanem hozzájárulnak egész Szerbia gazdasági fejlődéséhez. A pályázati rendszer nem lenne lehetséges a Szerbia és a Magyarország államvezetése között kialakult bizalom nélkül. Az elmúlt egy-két esztendőben megbizonyosodtunk arról, hogy a szerb kormány komolyan gondolja, amikor arról beszél, hogy szívügyének tekinti az országban élő magyar közösség sorsát – taglalta Szijjártó, majd ismét megerősítette, hogy Szerbia a jövőben is maradéktalanul számíthat Magyarország támogatására az EU felé vezető úton. Magyarország nem fogja megengedni, hogy más uniós tagállamok vagy a brüsszeli intézmények akadályozzák, esetleg lassítsák Szerbia csatlakozását – szögezte le Szijjártó.

VISSZATEKINTÉS

Azt követően, hogy Magyarország kormánya 2015 novemberében meghozta a határozatot, hogy 50 milliárd forinttal támogatja a vajdasági magyarság térség- és gazdaságfejlesztési stratégiáját, a támogatási rendszer működtetésével megbízott Prosperitati Alapítvány néhány hónap leforgása alatt felépítette a rendszert, amely megfelel mind a szerbiai, mind a magyarországi és az európai uniós törvénykezés követelményeinek, alkalmas a pályázatok kiírására, fogadására és feldolgozására – nyilatkozták a korábbiakban több alkalommal is az alapítvány és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőségi tagjai. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője korábban lapunknak nyilatkozva kifejtette: ha felülvizsgálják az első év eredményét, bizonyítást nyer, hogy a stratégia és a kormányhatározat teremtette lehetőségből sikerült valóságot csiholni. Azért lett ebből valóság, mert a 2016-ban megjelentetett két pályázati kör összesen 15 pályázatán csaknem 3 ezren pályáztak, és köszönhetően a támogatónak, illetve a programban részt vevő döntéshozóknak, a sikerességi mutató 2500 támogatottal csaknem 80 százalékos – emelte ki a múlt év végén Juhász Bálint. Szavai szerint ez rendkívüli eredmény, hiszen sem szerbiai, sem magyarországi vagy európai uniós programokban nem jellemzőek ilyen arányok. Néhány hónappal később Juhász Bálint bevallotta, szinte megdöbbent, amikor kiderült, hogy a harmadik pályázati kiírásban többen jelentkeztek, mint tavaly két kiírásban összesen, a támogatottsági arány pedig 80-ról 95 százalékra növekedett.

A támogatási rendszer mentén tavaly csaknem 14 millió euró friss tőke érkezett Vajdaság gazdaságába és mezőgazdaságába. A 2016-ban megjelentetett és lezárt 15 kiírás közül 8 a mezőgazdaság területét fedte, 6 a vállalkozásfejlesztést, 1 pedig fiatal párok számára tette lehetővé a házvásárlást. Amikor Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárának jelenlétében március végén közzétették a harmadik kiírás eredményeit, Pásztor István a következőképpen fogalmazott: „Most nagyjából 20 millió euró kerül forgalomba és válik részévé a vajdasági gazdaságnak, elindul a termelés, munkahelyek nyílnak, a vállalatok nyersanyagokat vásárolnak. A mostani pályázati körnek az eredményeit nemcsak maguk a támogatottak érzik majd meg, hanem mindenki más, aki valahogyan kötődik hozzájuk vagy a programhoz.”

Magyar Levente pedig azt mondta: Nem állnak itt meg. „Miután aláírjuk a csaknem 4 ezer sikeres pályázóval a támogatási szerződést, és azonnal kiutaljuk a mintegy 6 milliárd forintnyi, azaz 20 millió eurónyi támogatást, bejelentjük a majdnem 40 milliárd forintos nagyberuházási csomagnak a részleteit. A nagyberuházások szintén a harmadik forduló keretében kapnak támogatást. Ezek olyan nagyberuházások, amelyek mentén a következő hónapokban gabonatárolók és zöldség-, illetve gyümölcsfeldolgozók és egyéb üzemek létesülnek. Ez az év példátlan gazdasági fellendülést hoz Vajdaság életébe – ígérte Magyar Levente.

Ami a pályázatok területi eloszlását illeti, tavaly az első két kiírásban Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 38-nak a területén volt sikeres pályázója az alapítványnak. Juhász Bálint elmondása szerint olyan önkormányzatokban nem volt sikeres pályázójuk, amelyekben már nincsen magyar közösség vagy magyar vállalkozói, esetleg földműveléssel foglalkozó réteg. Ilyen települések például Mitrovica, Ópáva (Opovo), Ópazova (Stara Pazova), Karlóca. Másrészt például olyan községekben mint Titel, Ürög, Ruma, Palánka, Kúla, Antalfalva (Kovačica), Apatin. Hódság, Fehértemplom, Inđija, Belcsény (Beocsin), Bács voltak sikeres pályázók. A szórvány térségben fekvő községekbe megközelítőleg 800 sikeres pályázat – 500 millió dinár – került. Ez nagyjából a kiosztott összegnek a 25 százaléka, a szóban forgó térségben ayonban a magyar közösség 15 százaléka él. Egyébként tavaly számbelileg Magyarkanizsa, Szabadka, Zenta, Topolya, Óbecse, Ada és Zombor helyi önkormányzatok vezettek a sikeres pályázatok tekintetében.

A harmadik kiírásban 35 vajdasági helyi önkormányzat 139 településén vannak sikeres pályázatok. A korábbi, első összegzések szerint Szabadkáról valamivel több mint 600, Magyarkanizsáról több mint 500, Zenta és Óbecse községekből nagyjából 400-400, Ada községből több mint 300, Zomborból több mint 200, Nagybecskerekről több mint 100, Magyarcsernyéről majdnem 100, Temerinből 150, Apatinból több mint 80, Újvidék és Nagykikinda városok területéről több mint 60-60, Törökkanizsáról és Törökbecséről nagyjából 50-50 pályázat érkezett be az alapítványhoz, Szenttamásról pedig szintén 50. Olyan községekből is érkezett egy-egy pályázat mint Alibunár, Bács, Fehértemplom, Palánka, Ruma, Szécsány, Titel, Ürög, Verbász és Versec.

Forrás: Magyar Szó, P.E.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon