Győri BL-siker vajdasági szemmel

Fajka Éva

A győri lányok mindent megtettek azért, hogy idén ne büntetőpárbajban dőljön el a Bajnokok Ligája cím sorsa, tavaly ugyanis hasonló körülmények között a román Bucuresti ellen elúszott az aranyérem. Most igyekeztek villámrajtot venni, a félidőben 3 góllal vezettek, azonban jött a második félidő, amit viszont a macedónok nyertek meg ugyanennyi góllal, tehát jöhetett a hosszabbítás. Azonban a győri lányok mentálisan is fel voltak készülve nemcsak magára a mérkőzésre, hanem az ilyen esetleges kiélezett végjátékra is, és másodszor már nem követték el ezt a hibát, a büntetőket elkerülve egy góllal nyertek, és elhódították a serleget. A szurkolók egy emberként a csapat mellett voltak, a meccs teljes ideje alatt buzdították, bátorították a játékosokat, frenetikus hangulatot teremtve a csarnokban. Ez a hétvége is bebizonyította, hogy a Győr csapata egy kiváló tehetségű, világklasszisokból álló alakulat, akiknek már több éve bérelt helye van a legjobbak között, idén pedig sikerült ismét a csúcsra érniük.

Ezzel kapcsolatban kerestem fel Adán Fajka Évát, és édesanyját Mártát, akik a helyszínen élőben izgulták végig a FINAL 4 hétvégét, akik pozitív élményekkel feltöltődve, készségesen meséltek élményeikről.

  • Rendszeresen jártok kézilabda mérkőzésekre?

Márta: - Igen, én itt Adán minden mérkőzésen ott vagyok, mivel két lányom is játszik az adai Halász József csapatában, én pedig jegyzőkönyv vezető vagyok. Ha a közelben van valahol kézilabda rendezvény, rangos torna, és anyagilag is megengedhető, akkor részt veszünk rajta, ilyen volt például az újvidéki női- és férfi világbajnokság, de voltunk már Szegeden is, illetve Veszprémben, amikor az adai kapus, Sterbik Árpád védett nekik. Ha csak tehetjük, minél több mérkőzésre elmegyünk.

Éva: - Én is azt tudom mondani, hogy igyekszem minél több mérkőzésen részt venni, ha össze tudom hangolni a beosztásommal, mert nekem minden hétvégén meccsem van, így sokszor ebből az okból ki kell hagynom. A mostani női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti Final 4 hétvégéjén szerencsém volt, mert nem volt mérkőzésünk, így most pont szabad volt. Meg is kérdeztem anyát, hogy nem mennénk-e el, mert ilyen lehetőség ritkán adódik, hogy viszonylag elérhető távolságban rendezik meg a FINAL 4-t, ahol a négy legjobb csapat mérkőzéseit nézhetjük végig. Végül döntöttünk, hogy megyünk.

Márta: - Annyit még hozzátennék, hogy nem túl sokkal, nagyjából két héttel a mérkőzések előtt vettük meg a jegyeket, interneten foglaltuk le, de már akkor alig volt jegy, nagyon nagy volt az érdeklődés, végül telt ház volt, nagyjából 12 ezer néző.

  • Honnen ered a kézilabda iránti szenvedélyetek?

Márta: - Az idősebb lányom Ági is korán kezdte a kézilabda edzéseket, de ugyanígy Évát is fiatalon vittem edzésre, általános iskola második osztályába járt. A barátnője kezdett el járni, hívták Évát is, úgy gondoltam megpróbáljuk, hátha megtetszik neki. Persze fontos kiemelnem Galic Zita személyét, aki adai kézilabdás legenda és példakép, volt válogatott játékos, az ő személye és eredményei keltették fel sokak érdeklődését a kézilabda iránt. Tulajdonképpen innen is ered a kézilabda iránti rajongásunk.

Éva: - Elmondhatom, hogy még az iskolák és a tanulmányaim mellett is igyekeztem minden edzésen ott lenni, nem voltak kihagyások. Még amikor sérült voltam, akkor is erősítettem, készültem a visszatérésre.

  • A következő kérdésemmel most hozzád fordulok Éva, hogyan szerepel jelenleg a csapatod?

Éva: - Szerencsére a csapatunk most nagyon jól áll a tabellán, bajnokesélyesek vagyunk, 3 ponttal vezetünk jelenleg. Még három forduló van a bajnokság végéig, egy mérkőzésünk lesz még itthon, kettő pedig majd idegenben. Itt jegyezném meg, hogy várjuk a szurkolókat is, minél többen jöjjenek. Ebben a félszezonban még veretlenek vagyunk, szeretnénk ezt is megőrizni. Elsődleges célunk természetesen a bajnoki cím, ha mindezt sikerülne veretlenül elérnünk, azzal megkoronáznánk a teljesítményünket. Úgy gondolom reális esélyünk van az élen végezni, ugyanis legrosszabb esetben akár még egy döntetlen, vagy egy vereség is belefér. De persze nem szeretnénk semmit sem a véletlenre bízni, igyekszünk begyűjteni minden bajnoki pontot.

  • Voltatok-e már korábban ilyen kétnapos, FINAL 4 hétvégén?

Éva: - Sajnos még csak ez volt az első alkalom, ugyanis a saját mérkőzéseim miatt nem tudtam szabaddá tenni magam. Mivel az elkövetkező két évben is Pesten lesz megtartva, ezért anyával beszéltük, hogy szeretnénk ezekre is elmenni. Idén szeptembertől kezdik árusítani a jegyeket, igyekszünk minél korábban megvásárolni a jegyeket.

  • Milyen volt a hangulat a budapesti sportcsarnokban, ennyi szurkoló között szurkolni?

Éva: –  A hangulat valóban fantasztikus volt, össze sem lehet hasonlítani azzal, amikor az ember a televízió előtt szurkol. Amikor a Győr csapata játszott, olyan hangzavar volt, hogy nem lehetett hallani a bírói sípszót, olyankor csak a jelzésekből láttuk, hogy mi is az ítélet. Nemcsak akkor volt ováció, amikor támadott a csapat, hanem tényleg végig a mérkőzés egész ideje alatt. A lelátón be voltak osztva a szurkolói csoportok, a csarnok különböző sarkaiban külön voltak az egyes csapatok szurkolói.

Márta: – Eszméletlen volt a szurkolás, a közönség többször hullámzott is. Fantasztikus érzés ilyen közegben szurkolni. Mondjuk az is érdekes volt, hogy különböző játékokat is szerveztek, labdákat, pólókat osztogattak a szurkolóknak, nagyon sok mindent lehetett nyerni.

Éva: – Igen, a mérkőzések között nagyjából egy órányi szünet volt, de egyáltalán nem volt unalmas a várakozás, mivel ilyen változatos és érdekes programot találtak ki a szervezők. Minden mérkőzés előtt, minden egyes játékos fogott egy labdát, és a saját szurkolótáboruk közé dobálták ki, tehát ezt is jól megoldották. Az ügyességi játékok a két meccs között voltak megtartva, és ezekre az amerikai „lucky cam” megoldást felhasználva, a közönség sorain pásztázó kamera kiválasztott egy szerencsés nézőt, aki kipróbálhatta magát. Volt hogy táncolni kellett, vagy gólörömöt imitálni, a nyeremények között volt értékes vásárlási utalvány is, de VIP belépő is a következő FINAL 4 hétvégére. A játékok között volt egy nagyon érdekes, egy hatalmas labdát kellett tolva szlalomozni egy pályán, mérték az időt. Szuper volt a szervezés. Mindkét napon fél háromtól este nyolcig voltunk benn. A helyünk is megfelelő volt, teljesen jól beláttuk a pályát. A nézőknek van módjuk üdítőt, hot-dogot, pattogatott kukoricát venni, tehát igyekeznek minden szolgálgatással kielégíteni az igényeket. Összességében elmondhatom, hogy nagyon jó érzés volt így szurkolni.

  • Amikor következett a hosszabbítás, beugrottak-e a tavalyi döntő rossz emlékei, amikor is hasonló körülmények között a győriek elbukták a döntőt? Érezhető volt-e a közönségen hangulatváltozás jele?

Éva: – Igen, azért érezhető volt, hogy valamennyire idegesebbek lettek a szurkolók, viszont nemhogy leálltak a buzdítással, hanem még dobtak is rá egy lapáttal, fokozódott a hangulat. Hajtották a játékosokat, lelki erőt is kölcsönözve, hogy sikerüljön még a hosszabbításban megszerezni a győzelmet, és ne jussanak el a büntetőkig. A döntő alapján is látszott, hogy valóban a két legjobb csapatot láthattuk megmérkőzni a Győr és a Vardar színeiben, jelenleg ők a legfelkészültebbek.

Márta: –  Nekem is megfordult a fejemben, és imádkoztam, hogy ne legyenek megint büntetők, mert azt nagyon nem szeretem. Nagyon nagy lelki teher a végén odaállni büntetőt dobni, felelősség.

  • Mondanátok-e valamilyen érdekes sztorit a mérkőzéssel kapcsolatban?

Éva: –  A mérkőzésen ott volt Victor Tomas a Barcelona játékosa is, aki spanyol válogatott is, akit a szünetben arról kérdezgetett a riporter, hogy van ideje itt lenni a mérkőzésen. Erre ő azt válaszolni, hogy mint néző még nem vett részt FINAL 4-on, szeretne ő is szurkolni.

Márta: Meg is kérdezték tőle, hogy kit tart a mérkőzés esélyesének, amire ő azt felelte, hogy elnézést kér a győri szurkolóktól, de szerinte a Vardar lesz a bajnok. Nos erre kifütyülte őt a többnyire győri szurkolókból álló közönség, de szerencsére nem lett igaza.

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon