Ferenc pápa 2019-ben Csíksomlyóra látogat

Június elején, egy héttel a búcsú előtt Ferenc pápa Csíksomlyóra látogat

A napokban nem csak a hidegfront és erős havazás söpört végig Európán, de a hír is, hogy Ferenc pápa Romániába látogat. Ez idáig nem is lenne nagy hír nekünk, magyaroknak, viszont, hogy Csíksomlyóra is ellátogat, az már igen csak felkelti a magyar ember érdeklődését. Szent II. János Pál pápa is volt Romániában, kifogásoltuk, hogy a nem is olyan jelentéktelen magyar kisebbséget nem látogatta meg, de Erdély és más magyar lakta terület túlélte ezt a vesztességet. Mellesleg nem a pápa döntése volt, a románok intézték úgy, hogy ez így legyen.  Most viszont Ferenc pápa Csíksomlyóra is elmegy. Hoppá! Erre már inkább felkaptam a fejemet! Ez már további kérdéseket vet fel és magyar érzésemet csiklandozza. Akkor hogyan is van ez?  Csíksomlyóra és Gyulafehérvárra nem?

A szokásoktól eltérő, viszonylag gyorsan előkészített nemzetközi vatikáni vizitáció már eleve érdekes jelenség! Azt írja a Magyar Hang a romániai Q Magazine elnöki forrásaira hivatkozva, hogy Ferenc Pápa idén május 31-én Bukarestbe érkezik. A Szentatya Klaus Johannis elnök meghívására érkezik Bukarestbe, majd ellátogat június első napján Jászvásárra, Balázsfalvára és Csíksomlyóra is. Érdekes!

A katolikus egyházfő mindhárom helyen misézni fog, hivatalos román bejelentés hamarosan várható. A Magyar Hang hozzáteszi, elgondolkodtató, hogy Ferenc pápa miért nem egy héttel később érkezik Székelyföldre, hiszen pünkösdkor zarándokok százezrei vesznek részt a hagyományos csíksomlyói búcsún. Hát igen!

 A látogatott színhelyek alapján könnyen rájövünk, hogy a magyarokat oly szívélyesen szerető oláj vezetők nem akarják a csíksomlyói búcsú nagyszámú magyarságát reprezentálni a pápa előtt. Ahogy arra is kínosan odafigyeltek, hogy a legjelentősebb római katolikus romániai közösség érsekségére, Gyulafehérvárra se látogasson el. 

Mint már tudott dolog, így volt ez 1999-ben is II. János Pál látogatása esetében is (akkor magyar területen nem is volt), pedig ő lengyel eredeténél fogva inkább tisztában volt a romániai  egyház és államilag közös magyarellenes politikával, mint a tengeren túl élete nagy részét korábban leélt jelenlegi utódja, Ferenc pápa.

Úgy látszik, a nemzetközitől eltérően a román állami diplomáciai protokoll ezt megengedheti magának. Van bőr, ami ezt elviseli!  A vendégfogadó részéről  elvárja, sőt kötelezi az egyházi diplomáciát is arra, hogy az ortodox többségű Románia esetében ordítóan alpári diplomáciai viselkedést kövesse. Így lett beiktatva a csíksomlyói látogatás a romániai legnagyobb  területű római katolikus érsekség és püspökségeinek egyházi protokoll kikerülésével, minthogy a meglátogatandó Csíksomlyó,  egyházjogilag és területileg Gyulafehérvár alá tartozik, azt elegánsan kihagyták a szervezésből. Valószínű persze felülről intézve, amivel így áthidalják  az egyházi protokollt az egyébként pápai kinevezés folytán román nemzeti egyháztól független, önálló joghatóságú püspök/érsekségnél. Ezért is volt lehetséges, hogy 1994-ig a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz tartoztak az egykori magyar területű püspökségek a Kárpát-medencében. Tehát lényegében az egyház a Trianont csak 1994-ben ismerte el valljuk meg, mikor már Trianon jogilag nem is volt érvényes, hisz annak többek közt feltétele volt pl. Csehszlovákia megléte stb. is.

A Bencés Diákszövetség, akinek én is kísérő tagja vagyok már évek óra, bejártuk a Kárpát-medence megannyi területét, sehol akkora akadályba nem ütköztünk, mint Romániában.  2015-ben Bíró püspökkel csak bonyolult és a területileg illetékes jasi püspökkel hosszú egyházprotokoll levelezési adminisztráció és írásbeli hozzájárulása utáni engedélyével tudott a magyar csoport Pusztinába nyilvánosan a jasi területen idegen püspökkel megjelenni ill. misézni.  A jási püspök  udvariatlan viselkedéséről tanúskodik, főleg ha magyarokról van szó, hogy az engedélyt is nehezen adta ki, továbbá nem fogadta személyesen és püspöki követe (püspöki helynöke) által sem üdvözölte a vendég magyar püspöktársát. De ezt megszoktuk!

Az esetleges pontatlanságokért (fogalmi értelmezés) az egyházjogászoktól elnézést kérek.

 Engedjenek meg egy további észrevételt, ami nekem azért böki a szememet. Látszólag magánügy, de nekem attól több! Essen szó a román legfőbb egyházi képviselőről is. Romániában a legfőbb katolikus egyházi személy a kézdivásárhelyi születésű Rab János, akit a közvélemény csak úgy ismer, hogy Joan Robu érsek  (olyan, mint Magyarországon Erdő Péter). Ő a román római katolikus egyház feje, aki magyar emberből lett NAGY román. 

Talán nem annyira meglepő ez, miután a 44-ben Kézdivásárhelyen született, Joan Robu bukaresti érsek, ma a romániai római katolikus egyház első püspöke. A néhai színmagyar rendőr foglalkozású édesapját, Rab Pétert (egyházi latin szerint Petrust) és édesanyját - akivel még bukaresti érseksége idején is naponta magyar anyanyelvén telefonált a helyiek jól ismerték. Az is köztudott, hogy anyakönyvi okiratait átíratta, hogy láthatóan biztosítsa be román származását magának. A Rab, magyar családi nevét, Rubu-vá románosította, úgy, hogy elegánsan kikaparta magyar vezeték nevét, és felülírta románul, tette ezt utólag – a bejegyzésből látható 1968-ban vagy azt megelőzően - átkaparós tintájú románosítást, hogy ezzel megkeresztelt római katolikus magyar származását anyakönyvileg bizonyítható románná nyilvánítsa.

Ha ezeket a körülményeket és figyelembe vesszük, talán értjük, hogy a pápa miért nem egy héttel később jön Csíksomlyóra és miért hagyja ki a gyulafehérvári érsekséget látogatásából. Viszont azt is tudjuk, hogy ez egy diplomáciai látogatás, amit soha nem Róma határoz meg, hanem maga a meghívó, illetve befogadó ország döntése! Ennek tudatában jobban értem, legalább is én, hogy miért kerülgetik a románok annyira a forró kását!

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon