Magyar jogásznak lenni Vajdaságban

Megtartotta első tanácskozását a Vajdasági Magyar Jogász Egylet

Ótos András

A Vajdasági Magyar Jogász Egylet a Tartományi Képviselőház nagytermében szombaton tanácskozást tartott Magyar jogásznak lenni Vajdaságban címmel. A tavaly megalakult, jogászokat és joghallgatókat tömörítő szervezet első értekezletén a nemzeti kisebbségeket érintő jogvédelemről, valamint többnyelvűségről esett szó. A tanácskozást Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke nyitotta meg. Az MNT elnöke megjegyezte, hogy a tanácskozás címe sokat elárul az egylet alapítói szándékáról is.

–  Mit jelent magyar jogásznak lenni Vajdaságban? Mit jelent jogi valóságban Szerbiában és a Kárpát-medencében a kétnyelvűség és a kisebbségvédelem? Nem véletlen, hogy épp akkor jött létre a Vajdasági Magyar Jogász Egylet, amikor a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogvédelme, valamint hivatalos nyelvhasználata újabb lehetőségek és kihívások előtt áll, és mielőtt a megvalósítás szakaszába lépett a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló cselekvési terv. Mert ha egy közösség a társadalmi és nyelvi modernizációt sikeresen végrehajtja, bizonyosan megmarad az anyanyelve is. A magyar nyelvközösség tagjai elsősorban értelmiségén, közülük is nagymértékben jogászain múlik majd, hogy a magyarság megfeleljen majd ezeknek a kihívásoknak – mondta az MNT elnöke.

Nyilas Mihály vallomása szerint magyar jogásznak lenni Vajdaságban nem könnyű, de ettől függetlenül arra biztatja a fiatalokat, hogy bátran válasszák ezt a szakmát, hiszen rengeteg lehetőséget biztosít különböző területeken.

– Akár az igazságügyben, a közigazgatásban, az ügyvédségben megtalálhatják önmagukat. Szép szakma, és nekünk vajdasági magyaroknak kiemelten fontos, hogy sokan legyünk. A vajdasági magyar jogásznak nemcsak jó szakembernek, hanem egyidejűleg kétnyelvűnek is kell lennie. Úgy a magyar, mint a szerb jogban is jártasnak kell lennie, hogy ha egy magyarországi jogász kollégával eszmét cserél, akkor egyenrangú partner tudjon lenni  – mondta Nyilas.

Az egylet elnöke lapunknak megjegyezte, hogy a Vajdasági Magyar Jogász Egylet a tanácskozás előtt megtartotta harmadik közgyűlését.

– Az online tagtoborzásunknak köszönhetően most már kilencven tagunk van, ami szép eredmény. Az ülésen összegeztük a 2016-os év történéseit, ami tulajdonképpen a megalakulásunkat és az egylet működésének kezdetét öleli fel. Körvonalaztuk továbbá a 2017-es év tervét, amely szerint a jelen tanácskozáson túl az ősszel szeretnénk még egy jogelméleti tanácskozást megszervezni, természetesen állást foglalva az aktuális történésekről. Több olyan törvény van kidolgozás alatt – a nemzeti tanácsokról, a kisebbségi jogok érvényesítéséről szóló törvény, de a nyelvhasználatról is várunk új jogszabályt –, amely érinti a jogászokat. Ugyanakkor az idén szeretnénk kiadni egy büntetőjogi szakszótárat is. A későbbiek során évről évre szeretnénk megjelenni egy hasonló kiadvánnyal – számolt be az elnök.

Az előadók közül dr. Várady Tibor nemzetközi jogász A többnyelvűség, mint valóság a jogban címmel tartott előadást, amelyben a többnyelvűség vitatottságáról beszélt. Az akadémikus több példát is bemutatott, amelyben támogatják és támadják is a többnyelvűséget. Felhívta a szakemberek figyelmét a nemzetközi jogban is megtalálható rejtett nyelv jelenlétére, vagyis arra, amikor egy angolul nem jól tudó személy a saját anyanyelvéről szó szerint lefordít valamit angolra, ami ezt követően számos félreértésre ad okot, és a nemzetközi viták során számos problémát jelent. A szakember ezzel kapcsolatban kiemelte:

– A többnyelvűség Vajdaságban, különösképp nekünk kisebbségiek számára feladat, amely sosincs megoldva, ezért újra és újra hozzá kell fogni – mondta Várady.

Berényi Ernő, a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének helyettese felszólalásában a magyar nemzeti kisebbség részvételi arányát ismertette igazságügyi rendszerünkben, majd megállapította, amellett, hogy kevés a magyar anyanyelvű jogász, a vajdasági magyar jogásztársadalmat az elöregedés veszélyezteti, ugyanis kicsi az utánpótlás. Összegzése szerint Vajdaságnak 33 magyar bírája, 12 magyar ügyészi tisztségviselője és 1 magyar alkotmánybírája van.

– Habár a jogszabályi háttér adott, kevés a magyar szakember. A magyar fiatalok közül kevesen érdeklődnek a szakma iránt, és egy részük külföldön tanul tovább. Pillanatnyilag az igazságügyben dolgozó káderek, bírók, ügyészek zöme 40 és 60 év közötti, tehát öt–tíz éven belül nyugdíjba vonulnak. Gondolkodnunk kell az utánpótlásról. Motiválnunk kell a fiatalokat, hogy álljanak jogásznak – hangsúlyozta Berényi Ernő.

Búcsú Árpád, az Óbecsei Alapfokú Bíróság bírája az igazságügyi szervek szervezeti felépítéséről és hatásköréről szólt, kitérve arra, hogy kétnyelvű eljárás akár meg is háromszorozhatja egy bíró munkáját, míg Szakállas Zsolt, a VMJE titkára a szerb kormány kisebbségvédelmi cselekvési tervének jogi vetületeit mutatta be.

– A cselekvési terv, elsősorban politikai dokumentum, és lehetővé teszi, hogy megőrizzük elért jogaink szintjét, de ezenkívül megvalósítja az eddig csak papíron létező jogainkat is, például a részarányos foglalkoztatás területén. A cselekvési terv megvalósításának garanciája egyrészt az, hogy ez Szerbia EU-s integrációjának része, másrészt a kitűnő magyar–szerb kapcsolatok is  – mondta a VMJE titkára.

Ezt követően A magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében címmel a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, Csóti György tartott előadást, amelyben megjegyezte, hogy a Kárpát-medencében a régió történelmi adottságának, valamint annak köszönhetően, hogy Szerbia az Európai Unióhoz közelít, Vajdaságban sok pozitív fejleményre van remény és ezt mind ki is kell használni.

– Minden magyar felelős minden magyarért. Csak egységes összefogással tudjuk jogos igényeinket érvényre juttatni – szögezte le az igazgató.

Az általa képviselt intézményt bemutatva elmondta, hogy többek között Budapesten képzéseket tartanak a külhoni magyar jogászoknak, ügyvédeknek, valamint szakmailag és anyagilag is támogatják az elcsatolt területeken működő ügyvédeket, akik a magyarságot ért sérelmeket bírósági eljárásban képviselik.

A tanácskozás végén az egyesület elnöke bejelentette, hogy február 25-én jogászbált rendeznek a magyarkanizsai fürdőben, ahova minden érdeklődőt szeretettel várnak. A belépő 2500 dinár.

Magyar Szó, dió

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon