„Magyarnak lenni a Vajdaságban nem lehet szégyen, vagy nem vállalható kihívás.”

Interjú Dolinszky Gáborral

Dolinszky Gábor a vajdasági evangélikus egyház püspökhelyettese. Amellett, hogy vezeti a Püspök Hivatalt és koordinálja a szórványlelkészi szolgálatot, mindig is a szívén viselte a magyar evangélikus gyermekekkel és fiatalokkal való foglalkozást. Meggyőződése, hogy a közösség csakis az emberi kapcsolatok révén erősödik. Vele beszélgettem a vallásról és a közéleti szerepvállalásról.

 

  •  A mai világban mennyire számít a vallás nemzetmegtartó erőnek?

 

Elsőként Reményik Sándor, Templom és iskola c. verse jut eszembe.

„Ne hagyjátok a templomot, a templomot és az iskolát.” Ha a nemzetre felelősségteljesen gondolunk, igaz, visszatekintünk a múltra, hiszen abból „táplálkozunk”, de a jelen aktív megélése mellett a jövő felé kell tekintenünk.

Ebben kiemelt szerepet kapnak a családok, a gyermekvállalás, a gyermekek és a fiatalok, akikre úgy tekinthetünk, mint a jövőnk zálogára. Számukra nem csak az iskolai oktatást kell biztosítanunk, de a vallásos neveltetést is egyaránt. Ők a jövő generációja!

Második gondolatom délvidéki magyarságunk jelmondata:

hitében és anyanyelvében él a nemzet. A hit e gondolatban megelőzi az anyanyelvet, de mégsem választható el egymástól a kettő, hiszen anyanyelvünk segít hozzá, hogy megismerkedjünk a vallással, a vallásos neveltetéssel és anyanyelvünk szavai ébresztenek bennünk hitet.

E két gondolat alapján azt kell mondanom, igen, a vallás nemzetmegtartó, és nemzetet erősítő erő.

 

  •  A tömeges illegális bevándorlási hullámra mennyire lehet veszélyként tekinteni? Félni kell-e attól, hogy mindez teljesen átírja az európai kulturális és vallási térképet?

 

Az előző gondolatmenetemet folytatva tudok a kérdésre válaszolni, hiszen a keresztyén hit, a keresztyén vallás és kultúra lassan veszélyeztetett lesz Európában. A migráns áradat eredménye, hogy a mai Németország területén legalább 4,5 millió muzulmán él. Angela Merkel, aki egyébként evangélikus vallású, azt nyilatkozta, hogy szerinte az iszlám Németország része. (https://pannonrtv.com/rovatok/politika/merkel-az-iszlam-nemetorszag-resze).

Ezzel csupán csak egy gond van, mégpedig az, hogy a keresztyénség és az iszlám egymástól igen távol álló vallások, teljesen különböző kultúrával és háttérrel. E kettőnek kényszerített összemosása bizonyára semmi jót nem fog eredményezni.

Európa kulturális és vallási térképe már megváltozott, és nyilvánvalóan tovább fog változni, hiszen az iszlám családoknál általános 8-10 gyermek vállalása, míg az európai nemzeteknél ennek a fele sem tapasztalható.

 

  • Ön a Magyar Nemzeti Tanács tagja, jelenleg pedig lakossági fórumokon vesz részt, melynek témája a magyarországi választás. Érik-e támadások az miatt, hogy lelkészként politikai kérdésekben is állást foglal?

A lelkész is ember, egy nemzet tagja. Úgy gondolom, a társadalomban való aktív jelenlét nem kellene, hogy bármiféle gondot vagy véleménykülönbséget eredményezzen, hiszen amiért szolgálunk, amiért dolgozunk, az mindannyiunk közös ügye. Magyarnak lenni a Vajdaságban nem lehet szégyen, vagy nem vállalható kihívás, sokkal inkább büszkeség. A vajdasági magyarságot szolgálni, és napi szinten megharcolni a saját harcomat, megerősíti bennem a közösség iránt érzett felelősséget. Ha valaki – mert van példa rá – azt terjeszti, hogy „nekünk nem papunk van, hanem politikusunk”, akkor igazából saját magát járatja le éppen azért, mert számomra ez annyit jelent, hogy ő nem kíván egy épülő közösség része lenni.

 

  • Ha már a magyarországi választásokról beszélünk, miért tartja fontosnak a nemzetben való gondolkodás folytonosságát?

 

Az előttünk álló választás számomra egyfajta megerősítés. Nem tartom kérdésesnek a választások kimenetelét, mégis fontos számomra, hogy minél többen szavazzunk, hiszen ezzel a tettünkkel tudjuk megerősíteni a jelenleg is kormányzó FIDESZ-KDNP koalíciót, benne magát Orbán Viktor miniszterelnököt, aki kiváló csapatával, Európa mellett, minket is megmentett egy kerítéssel. Ez egy olyan lavinát indított el, mely megalapozta bennem azt a gondolatot, hogy

a vajdasági magyarságnak, a magyar nemzetnek nem Európára van szüksége, hanem Magyarországra!

Ahhoz, hogy Magyarország továbbra is magyar legyen, a magyar nemzeté, és továbbra is Anyaország lehessen, fontos, hogy részt vegyünk a választásokon. Én ezt hirdetem a templomainkban is, hiszen magyar emberként, lelkészként a józan ész, a hit, a lelkiismeret tisztasága és a nemzeti öntudat is ezt diktálja. 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek

Egy vezető konzervatív román lap szerint Orbán Viktor a keresztény Európa védőbástyája