Közös ügyért munkálkodunk

Interjú Kovács Elvirával

zrenjanin.rs

Kovács Elvira 1982-ben született Szentmihályon. A nagybecskereki gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a szabadkai Közgazdasági Egyetemen folytatta, ahol egyetemista prodékán volt, és egy szemesztert a bécsi Wirtschaftuniversitaeten töltött cserediákként. 2006-ban szerzett oklevelet. 2007-ig a Tartományi Végrehajtó Tanácsban dolgozott a Tartományi egészségügyi és szociálpolitikai titkárságon, 2007 közepétől parlamenti képviselő a Szerbiai Képviselőházban. Politikai pályafutása a 2000-es évek elején kezdődött. A Vajdasági Magyar Szövetség tagja lett. 2006-tól az Ifjúsági Fórum elnökségi tagja. 2005-ben csatlakozott a national Democratic Institute regionális képző csapatához. 2009-től 2015-ig a VMSZ Női Fórumának elnöke. 2015 óta a VMSZ egyik alelnöke.

  • Huszonöt évesen köztársasági képviselő lett a VMSZ színeiben. Most, tíz évvel később pedig nem csak a Szkupstinában jeleskedik, hanem mint a Szerbiai Képviselőház az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe delegált küldöttségének állandó tagja. Strasbourgban az ET idei első Parlamenti Közgyűlésén megválasztották az ET Kisebbségi Albizottságának alelnökévé. A rengeteg munka mellett milyen képességekkel és tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy sikeres politikusnak? Mit üzenne nekünk, fiataloknak?

Egyszerű az üzenetem: felelősséget kell vállalni önmagunkért és közösségünkért azért, hogy ne csak elszenvedői, hanem együttesen alakítói is legyünk sorsunknak. Ehhez elengedhetetlen az aktív közéleti szerepvállalás. Közéletben tevékenykedni meg azt jelenti, hogy közös ügyért munkálkodunk.

A fiataloknak figyelniük kell a közösségi igényekre, de ugyanakkor hallatni kell a hangukat is. Változást kell generálniuk. A jelenünk és a jövőnk érdekében. Mindannyiunkért, egymásért. A VMSZ-ben folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél több fiatalt szólítsunk meg, vonjunk be a közéletbe. Azt valljuk, hogy szükséges a fiatalos lendület, tettrekészség, folyamatos aktivitás. Hiszünk abban, hogy közös erővel, közös akarattal tudunk maradandót alkotni.

Folyamatosan kell tanulni, olvasni, előadásokra járni, képezni magunkat, elsősőrban az Európai Uniós integrációról, nemzetpolitikai kérdésekről, gazdasági témákról, a pályázatírásról. Fejleszteni kell a közösségi és magyarságtudatotokat.

Rendkívül fontos a hosszútávú kapcsolati tőke, amely a fejlődés záloga lehet.

A VMSZ partnere a vajdasági magyar fiataloknak. Ugyanakkor a fiataloknak is fel kell ismerniük, mennyire fontos a közéletben való részvételük és a tudatosabb társadalmi szerepvállalásuk. Összefogásra és aktivitásra van szükség.

Pártalapítványunk, a Bíró Károly Alapítvány, az Európai Néppárt, a Robert Schuman Intézet, a Konrad Adenauer Alapítvány és más partnereink rendszeresen felkínálják annak lehetőségét, hogy fiatalokat küldjünk képzésre. Fontosnak tartom ezeket a lehetőségeket, hiszen ezek megmutathatják, hogy a politika nem unalmas.

Összegezve, véleményem szerint a fiatalok bátorítása azzal segíthető, ha izgalmassá, érthetővé és megfoghatóvá tesszük a politikát, hiszen minden amit csinálunk, a mindennapi életünk rendezése - politika.

  • Önt az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Ellenes Bizottság jelentéstevőjévé is megválasztották, jelentésének témája: A gyűlöletbeszéd terjedése és a politikai vezetők szerepe a gyűlölet-bűncselekmények ellenes küzdelemben. A jelentés elkészítésére két év áll rendelkezésére, ami majd határozat formájában kerül az ET Parlamentáris Közgyűlésének napirendjére. Miképpen látja vajdasági magyar politikusként ezt a területet, mit tart a leginkább problémásnak?

– Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése folyamatosan foglalkozik a gyűlöletbeszéd témájával, főleg az utóbbi időben, hiszen mára már létezik egy No Hate nevű parlamenti hálónk is, melybe minden küldöttség delegált egy tagot.

A szóban forgó jelentés elkészítése egy igen hosszú folyamat, túl korai lenne a részleteiről beszélnem. A bizottság előttünk álló üléseinek egyikén felvázoljuk majd a jelentés elemeit, elsősorban azt, hogy milyen szemszögből közelítjük meg a témát.

Mindenképpen a gyűlöletbeszéd veszélyeire szeretnék rámutatni. Szerintem a gyűlöletbeszéd egy hatalmas társadalmi probléma, amely elsősorban téves, megalapozottlan előítéletekből ered. A közéleti szereplőknek komolyabban kellene fellépniük ellene. A probléma Európa-szerte terjed.

Szerbiát illetően a Büntetőtörvénykönyv 2009-es módosításával pontosításra került, illetve kiegészült a törvényi tényállása a faji, bőrszínbeli, vallási és nemzeti hovatartozás, etnikai származás vagy más személyes adottság miatt elkövetett nyilvános becsületsértésnek, valamint ugyanezen adottságok miatti gyűlöletet, diszkriminációt vagy erőszakot hirdető és keltő eszmék és elméletek írásos, képi úton vagy más módon való terjesztésének és nyilvános megjelentésének, valamint a nyilvánosan elkövetett fenyegetésnek.

A Büntetőtörvénykönyv 2012-es módosításával tovább szigorodott a gyűlöletbűncselekmények büntetőjogi szabályozása. A büntetések kiszabása során értékelhető külön súlyosbító körülményként került meghatározásra a faji, vallási, nemzeti, etnikai gyűlölet, szexuális irányultság vagy nemi identitás miatti gyűlölet.

Sajnos a gyűlöletbűncselekmények elleni hatékony fellépést elsősorban a bűnüldöző hatóságok hozzáállása nehezíti. A bűnüldöző szervek gyakran nincsenek tudatában a jelenség társadalomra való veszélyességével.

  • Mi a véleménye, meddig halogatható a szerb külpolitika összehangolása az EU-s külpolitikával?

– Elsősorban azt szeretném kihangsúlyozni, hogy véleményem szerint nem maga az európai integráció a fő cél, hanem az, hogy Szerbia egy modern országgá fejlődjön, törvényhozását az unióéhoz igazítsa, és a gyakorlatban is alkalmazza a törvényeket.

A tárgyalási folyamat hosszát illetően nem szeretek jóslatokba bocsátkozni. A korábban csatlakozott országok tapasztalatát vizsgálva azt látjuk, hogy hat-hét, sőt több évre is szükség lehet a tárgyalások befejezéséhez. Szerbia helyzete abban más, hogy a koszovói kérdés megoldása is terheli. A Belgrád-Pristina párbeszédnek a jövőben is folytatódnia kell.

A szerbiai közéleti szereplők közül mindenkinek tudatában kell lennie azzal, hogy az EU figyelemmel kíséri a nyilatkozataikat. Érdemes odafigyelni az Európai Bizottság éves országjelentésére, valamint az Európai Parlament jelentéstevőjének határozati javaslatára is. Ezekből a dokumentumokból egyértelművé válik, hogy mit vár el az EU Szerbiától és hogyan értékeli a helyzetet.

Egyértelmű, hogy az EU külpolitikájával való összehangolás is egy előttünk álló feladat. Hogy meddig lesz Brüsszel engedékeny Szerbiával szemben a külpolitika összehangolásának tekintetében? Egy igen hosszú folyamatról beszélünk. Még jó néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy Szerbia az EU teljes jogú tagállamává váljon, legkésőbb akkor kell megtennie ezt a lépést.

Az éves jelentésben immár rendszeresen leszögezik, hogy Szerbiának külpolitikáját össze kell hangolnia az unióssal. Igen gyakran több tagállam is az Oroszországgal való specifikus viszony miatt más szemmel néz Szerbiára. Az államvezetés ezzel tisztában van és mivel az európai integráció a kormány stratégiai célja, Szerbia össsze fogja hangolni a külpolitikáját az EU-sal, fokozatosan. Ez azok kérdések egyike, amelyek tekintetében egyre gyakrabban utalás érkezik majd Brüsszelből.

  • Ön most a VMSZ alelnök asszonya, korábban pedig hat éven keresztül a Női Fórum elnök asszonya volt. Mit tart legfontosabb feladatának a párton belüli tevékenységében?

A VMSZ egy kisebbségi párt, amely elsősorban a vajdasági magyarok érdekeit képviseli, emellett kiáll minden olyan tevékenység mellett, amely fontos Szerbia lakosai számára. A VMSZ a maga regionális, vajdasági, civilizációs és kulturális gyökereivel egy olyan párt, amely európai értékeket képvisel, és melynek programja elfogadható mindazok számára, akik felelősen gondolkodnak a közös jövőről. Egy ilyen komoly és sikeres párt alelnökekét elsőrendű feladatom a pártunk további építése, a tagtoborzás, és ezzel párhuzamosan az érdekérvényesítés is.

Különféle módon régóta részt veszünk a párt építésében.

Az elmúlt tíz évben, amióta felállt a fiatal és lendületes köztársasági frakció, illetve amióta Pásztor István a párt elnöke, megduplázódott a VMSZ tagsága.

A vajdasági magyarok a VMSZ-től várják el, hogy megoldja a mindennapi gondjaikat, segítsen nekik. Továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy a a VMSZ-t támaszként éljék meg.

Fontosnak tartom a fórumaink, tehát a Női, Ifjúsági és Nyugdíjas Fórum működését, az Európai Néppárti társult tagságunkat, hogy van pártalapítványunk, képzőcsapatunk. Ezen szervezetek, intézmények erősítése, működése, fenntartása, éltetése az, amivel rendszeresen foglalkozom, foglalkozunk, hiszen a siker titkát a csapatmunkában látom. 

A párt egy élő szervezet, rengeteg ember, emlék, élmény kötödik a pártmunkához. Pártunk erőssége mindannyiunk hite és elkötelezettsége.

  • Szentmihályi születésű. Egyik blogbejegyzésében falujának helyzetéről ír. Miképpen éli meg kötődését? Szentmihályon lehetséges-e ,,csak” Kovács Elvirának lennie, vagy a magas tisztségeket betöltő politikust látják Önben?

– Szentmihályi születésű vagyok, az egyetemista éveimet Szabadkán, illetve Bécsben töltöttem, aztán Újvidéken dolgoztam, majd Belgrádba költöztem egy időre. Mára már szinte 9 éve ingázom, úgyhogy hazaköltöztem, pontosabban már 5 éve Nagybecskereken élek, 12 km-re Szentmihálytól, ami azt jelenti hogy legalább hetente egyszer hazajárok. Ha csak tehetem, tehetjük, a vasárnapi ebéd idejére együtt a család a szülői háznál.

A barátaim, az ismerőseim általában ugyanúgy élnek meg, mint eddig, az ő számukra a munkám olyan, mint bármely más. Nyilván gyakran megkerülhetetlen, hogy az emberek életét érintő kérdések, problémák közvetlenül is megtaláljanak Szentmihályon.

Fontosnak tartom, hogy Szentmihály hírnevét öregbítsük. Mindig igyekszem segíteni a faluban működő civil szervezeteknek, hogy sikeresebben pályázhassanak, és nem feledkezem meg a földművesekről, de az iskoláról sem.

  • Édesanya, feleség, barát. Számos teendője mellett életének ez a területe hogyan tud megvalósulni, kiteljesedni?

Érdekes módon úgy tűnik, a munka és a magánélet összeegyeztetése tipikusan női probléma, pedig szerintem a férfiakat is éppen ugyanúgy érinti a kérdés.

Tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb nő számára sajnos nagy kihívást jelent a munkahely és a magánélet közötti egyensúly felállítása és leginkább ezzel magyarázható az, hogy a nők nagyobb arányban maradnak távol úgy a munkaerő-piactól, mint az aktív társadalmi szerepvállalástól. Szerencsére a családom támogatásával nekem valahogy sikerült összeegyeztetnem a kettőt (először a szüleim, illetve az öcsém segítségével, majd a párommal). Ahhoz, hogy valóban megvalósulhassak az anya és a feleség szerepében is, jól be kell osztani az időt és meg kell beszélni a dolgokat. Egy igen odaadó, rendkívül türelmes támaszra van szükség, amilyen a férjem.

Fontos, hogy a szabadidőt hasznosan töltsük el, sokat játszunk, nevessünk a fiunkkal. És hogy néha legyen időnk kettőnre, de önmagunkra is.

Számomra igen fontosak a barátaim. Időről időre, esténként vagy ha szabad hétvégém van, sikerül velük is találkoznom. Jó időbeosztással minden lehetséges.  

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon