VI. rész Sakkozunk! Horvátok!

Amikor még a MOL és INA közösen olajozta a barátságot

Pixabay/Websi

Kedves Olvasó, végére értünk a csatlakozási folyamatnak, már csak a horvát testvéreink maradtak, akik 2013-ban léptek be az Európai Unióba.

Horvátország csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz 2003-ban adta be.

A kérelmet az Európai Bizottság 2004 elején fogadta el, és ekkor nyilvánította hivatalos tagjelöltnek az országot. A tagjelölti státust az Európai Tanács 2004 közepén megerősítette. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek meg. A folyamatot hátráltatta a lisszaboni szerződést elutasító ír népszavazás, és Szlovénia blokádja a Pirani-öböl hovatartozása miatt. A problémák ellenére, a tagállamok mindegyike támogatta az ország felvételét az Unióba. A magyar EU-elnökség három legfontosabb prioritásának is egyike volt a horvát csatlakozás ügye.

Akkor még a Mol és az INA közösen olajozta a barátságot, csak azután változott meg a jószomszédi iszony.

Innen, a szomszédból figyelve, a csatlakozás különösen érdekes, különösen ha hozzávesszük, hogy a két ország szinte egyszerre indulhatott volna az integráció pályáján.

Mint tudjuk, nem így történt.

Ennek számos oka van, nem boncolgassuk.

Viszont álljon itt ez a pár sor, hogy mit kap(ott) Horvátország a csatlakozással.

Ajánlom, hogy úgy olvassuk, hogy hozzáképzeljük azt, hogy ez mind nekünk is lehetne, ha csak eggyel kevesebb bankár van az országban. Mármint azzal az eggyel kevesebb...

„A csatlakozásnak köszönhetően a horvát állampolgároknak is kijárnak azok a jogok, amelyek az uniós polgárokat megilletik. Ha például egy másik EU-országban tartózkodnak, és ott megbetegednek, ugyanolyan egészségügyi ellátásra jogosultak, mint a kérdéses ország állampolgárai. Ha az interneten vásárolnak terméket, és a megrendelés teljesítése során problémák merülnek fel, ugyanolyan mértékben részesülhetnek védelemben, mint a többi uniós fogyasztó. Július 1-jén a barangolási díjak tekintetében is új korszak kezdődött a horvát polgárok életében: ha az Unió bármelyik tagállamából hazatelefonálnak Horvátországba, a korábbinál jóval kevesebbet kell fizetniük a mobilhívásért.

A vállalkozásoknak is jó hír a csatlakozás, mostantól kezdve ugyanis szabadon helyezhetik át tőkéjüket Horvátországból más uniós tagállamokba, és a határokon átívelő fizetési műveletek megkönnyítését célzó szabályozás előnyeit is kamatoztathatják. A horvát cégek ezentúl – a többi EU-ország vállalkozásaihoz hasonlóan – maguk is ajánlatot tehetnek az Unió-szerte meghirdetett közbeszerzési eljárásokban. A horvát kisvállalkozások pedig finanszírozáshoz juthatnak az Európai Beruházási Bank  forrásaiból.

A csatlakozás a felsoroltakon kívül azzal az előnnyel is jár, hogy Horvátország a mai naptól uniós regionális fejlesztési támogatásban részesülhet. Ezenfelül az EU Kohéziós Alapja és strukturális alapjai forrásokat fognak biztosítani ahhoz, hogy beruházások valósuljanak meg a kutatás és az innováció ösztönzése, a kisvállalkozások fejlesztése, a fenntartható munkahelyek létrehozása, valamint a készségfejlesztést és a munkanélküliség csökkentését célzó kezdeményezések megvalósítása érdekében.

A finanszírozást az Európai Bizottság irányítja és hangolja össze. Minden horvát állampolgár és cég panaszt tehet a Bizottság – vagy bármelyik másik uniós intézmény vagy szerv – ellen az európai ombudsmannál, aki kivizsgálja az ügyet."

(Forrás: http://ec.europa.eu/news/eu_explained/130701_hu.htm)

Hát, erről maradtunk ezidáig le, de sebaj, következő alkalommal a kapuban lévők és az attól még egy kicsit távolabb (el)helyezkedőket vesszük számba.

Az lesz még egy fura társaság: A svájciak, akik nem tudják, mit akarnak, vannak a ki-be lépegetők (tiszta Star Wars), a törökök, akikből már annyi van az EU-ban, hogy még egy országnyi már nem kell. Bár ahogy elnézem a történéseket, sok minden hamar változhat.

Így is, úgy is. Viszont mi leírjuk, így is, úgy is.  

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek