Egybesült próbálkozások története II.rész

Minden, amit tudtál az EU-ról vagy amit tudni szeretnél

Pixabay/Jai79

A háború (ki)végeztével a későbbi Európai Unió létrehozására irányuló lendületet egy következő háború megakadályozása ihlette.

Többen egy föderáció létrehozását szorgalmazták. Elsők között volt Churchill, aki az USA mintájára egy Európai Egyesült Államokat vizionált, érdekes mód’ ebben Nagy-Britanniának nem szánt szerepet. Ebből is látszik, hogy a szigetország sosem érezte magáénak a szoros együttműködésen alapuló közös Európát. Nem sokára rá, valamint a britek hathatós nyomására megalakult az Európa Tanács.

Az első konkrét lépés a szorosabb együttműködése felé az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, 1951-ben.

Alapítók: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-NémetországFranciaország.

Azért fontos megjegyezni az alapítókat, mert ha ma egy kicsit körülnézünk az EU háza táján, jól látható, hogy ezek a tagállamok söprögetnek és nem csak a maguk, hanem a szomszédok háza táján is igyekeznek.

A célja a társulásnak az volt, hogy a tagállamok megosszák egymás közt a szén- és acéltartalékaikat, megelőzendő egy újabb feszültséget, netán egy harmadik világháborgást. Az ESZAK tulajdonképpen egy francia köztisztviselő, Jean Monnet ötlete, álma alapján jött létre, őt manapság az EU egyik atyjaként tiszteljük.

A másik nagy európai Robert Schuman, aki francia külügyérként felkarolta egy európai szervezet létrehozását. A Schuman-nyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó első, konkrét lépésnek: ennek emlékére május 9. Európa Napja.

Erről egy Móricz Zsigmond-elbeszélés juthat az ember eszébe, a Rektor bácsi, melyben Kolumbus felfedezi Amerikát:

„…A parton egy vörösbőrű ember ácsorgott. Megszólítja Kolompos.

- Adj' isten, atyafi!

Mondja csak, nem Amerika-e'?
- De b'zon, hogy a. Hogyne vóna, mikor a.

Tán kend az a Kolumbus?
- Én ám!
- Teringettét! Hászen akkor fel vagyunk fedezve.”

 

briteket is meghívták, de azok persze a nemzeti szuverenitásukra hivatkozva nem csatlakoztak, így hat állam vetette meg az EU alapjait.

Az 1957-es római szerződésekkel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget. Az EGK lényege az volt, hogy a hat tagállam lépjen vámunióra. A szerződés alapja az ún. „négy alapvető szabadság”: a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett.

Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult. Az 1958január 1-jén életbe lépett EGK lett a három közösség (tehát a Montánunió, az EGK és az Euratom) közül a legjelentősebb. Később átnevezték Európai Közösséggé.

A mai EU két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetek fölötti szintre, amit az „Unió mélyítésének” hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 28 tagúra, amit az „Unió szélesítésének” neveznek.

A következő cikkben mélyítünk és bővítünk is teret, időt, EU-t.

 

Forrás:

Ec.europa.eu

Origo.hu

Wikipedia.com

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon