Egybesült próbálkozások története III. rész

A ,,Nagyok" és britek belépése

pixabay/eugeniu

1960 januárjában Nagy-Britannia és azok, akik nem tartoztak az EGK-hoz, megalapították az Európai Szabadkereskedelmi Társulást. A britek hamarosan rádöbbentek, hogy az EGK sikeresebb szervezet, mint az általuk kezdeményezett EFTA, így EGK-tagságért folyamodtak. A Nagy-Britanniával való kereskedelemtől függő Írország és Dánia követték a briteket és Norvégia is ekkor jelentkezett a tagságért az EGK-ba. 

Novemberben kezdődtek meg a tárgyalások, és 1962 júliusában előzetes megállapodás is született. Charles de Gaulle, az akkori francia elnök azonban megvétózta a brit csatlakozást 1963 januárjában, erre ugyanis bármelyik EGK-tagnak joga volt.

De Gaulle hivatalos indoklása az volt, hogy Nagy-Britannia akkoriban még nem volt eléggé Európa-centrikus gondolkodású ahhoz, hogy elszakadjon a Brit Nemzetközösségtől, és hogy alávesse magát a közös agrárpolitikának. A többi ok között említhető még a szoros brit-amerikai kapcsolat. De Gaulle attól is félt, hogy a brit csatlakozás után újabb államok is belépnének az EGK-ba, megnehezítve a további államközi együttműködést.

De Gaulle elutasította az ,,atlanti" Európa gondolatát. Ténykedésének köszönhetően mind a négy csatlakozni kívánó állammal megszakadtak a tárgyalások.

A második brit csatlakozási kérelem Harold Wilson miniszterelnöksége idején történt. Wilson 1966 áprilisában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság készen áll az EGK-tagságra, amennyiben a legfontosabb brit érdekek nem szenvednek csorbát. 1967 májusában a tárgyalások újrakezdődtek a négy országgal.

A huncut De Gaulle azonban ismét vétózott, így 1967 szeptemberében ismét dugába dőlt a kezdeményezés.

De Gaulle indoklása az volt, hogy a brit gazdaság nem elég fejlett (szegények),

de igazság szerint attól rettegett, hogy a Nagy-Britannia az USA „trójai faló falova” lenne a közös ülésben. Mindebből az következett, hogy ameddig de Gaulle a  kakas Európa gall szemétdombján, nincs esély a brit csatlakozásra. Hiába, ez a borivók és sörivók harca volt.

A harmadik és egyben utolsó brit csatlakozási kérelemre de Gaulle 1969-es lemondása után, Georges Pompidou francia elnök beiktatása után került sor. '69 októberében az Európai Bizottság javaslatot tett a négy országgal folytatandó csatlakozási tárgyalásokra. 

Novemberben az Európai Közösségek külügyminisztereinek találkozóján a francia Maurice Schumann kijelentette, hogy Franciaország hozzájárul a brit tagsághoz, ha először megegyeznek a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos kérdésekről. 

1970 júniusában kezdődtek meg a tárgyalások. Ekkor a konzervatív Edward Heath volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, az egyik leginkább európa-párti brit politikus. Az Egyesült Királyság elfogadta az EK feltételeit: el kellett fogadnia az EK-t létrehozó, a három európai közösséget (az EGK-t, az Euratomot és a Montánuniót) összefogó, 1967január 1-jén életbe lépett szerződést; valamint minden olyan döntést, ami a legutolsó brit csatlakozási kérelem óta megszületett. A briteknek össze kellett egyeztetniük a Brit Nemzetközösséget az EK támasztotta követelményekkel és szabályrendszerekkel. Végül 1973január 1-jén Nagy-Britannia végre valahára EK tagja lett.

Manapság csak az a kérdés, hogy meddig, miután a kis helytelenek megint ficánkolnak...

Írország 1961 júliusában, Dánia 1961 augusztusában, Norvégia 1962 áprilisában jelentkeztek EGK-tagságra. 1972-ben a három csatlakozni kívánó országban népszavazást tartottak. Ezek eredménye a következő volt: Írországban a lakosság 83,1%-a támogatta a tagságot. A dánok 63,3%-a támogatta az ország EK-tagságát. Norvégiában csak a népesség 46,5%-a volt az EK-tagság mellett. A norvégok így nem csatlakoztak az EK-hoz. Ez 20 évvel később is megismétlődött, amikor az ország Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal együtt csatlakozott volna az Unióhoz. Előtte sem, akkor sem.

Voltak viszont, akik nem így szavaztak és azóta boldog tagjai az azóta nagyra nőtt csapatnak. Legközelebb is szélesítünk, de megpróbáljuk szorosabbra (huhh, nem írtam el) húzni a babaruhát.

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek