A vállalás

Pásztor István a tegnapi napon adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a hamarosan, május 4-én megszervezésre kerülő VMSZ tisztújító közgyűlésen kész újra vállalni, hogy a VMSZ elnöke legyen.

A hírt, természetesen, a VMSZ-en kívüli, közvéleményt formálni kívánó portálok is gyorsan terjeszteni kezdték. A saját szájuk íze szerint.

Vártuk. Meg közben kacagtunk rajtuk.

Mert nekik nem maradt más, csak mindig mások után koslatni. Eddig is le voltak maradva, és a felzárkózás is hiába várat magára.

Meg amúgy is... Mind hiteltelen. Szájkaratésok. És billentyűujjú emberek. Nem bejegyzett médiumok és hírportálnak álcázott agitátorok. A megnyilvánulásokhoz már csak az van odabiggyesztve, hogy Szerkesztőség, Elnökség, Admin. Név nincs.

Már társelnökök sincsenek.

Találgattak és találgatnak. Miszerint, ki lehetett volna más és ki miért nem lesz. Mérföldekkel le vannak maradva.

Hiába.

Az embereknek felelősséget vállaló, ütéseket tűrő vezetőre van szükségük. Aki nem találgat, hanem választ ad a kérdésekre. De ahhoz tudni kell a választ. Ahhoz folyamatosan dolgozni kell, és folyamatosan tenni kell a közösségért. Ahhoz a pályán kell lenni. S ahhoz korán kell ám kelni.

Ma 2019-et írunk. És Szerbiában jó magyarnak lenni.

Ehhez kellett egy erős Anyaország, egy szilárd nemzetpolitika, és az eltántoríthatatlan hit, hogy ez lehetséges.

És kellettek hozzá a vajdasági magyar politikusok is. És Pásztor István.

Mert a vajdasági magyar közösség igenis életerős. És nem adja fel!

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek

Herédi Krisztián

Pásztor István beszéde a palicsi Szent István-napi rendezvényen