Vakhit

Tegnap este összefutottam az egyik volt osztálytársammal. Nagyon megörültünk egymásnak. A spontán találkozás egy számomra kedves személlyel mindig boldogsággal tölt el. Beültünk egy közeli kávézóba és nagyon jól esett a pohár fehérbor.

A valamikori padtársam azt mondta, hogy minden ember egyenlő, nem szabad rasszistának lenni, semmi baj nincs a bevándorlókkal, nem lenne baj a migránsok betelepítésével sem.

Erre azt válaszoltam, hogy nézze meg a 2005-ben kezdődő franciaországi zavargásokat, a 2011-es és a jelenlegi londoni zavargásokat, azóta sajnos már egy merénylet is bővíti a sort, a 2013-as svéd zavargásokat, vagy akár a mai helyzetet az európai nagyvárosokban.

Vannak veszélyes városnegyedek, ahova nem tanácsos ma már utazni, mert magas a nem beilleszkedett bevándorlók száma és a bűnözési ráta... és az különösen elgondolkodtató, hogy a merénylők főleg a már nem első generációs európai bevándorlók elégedetlen tömegeiből táplálkozik. Ma már teljesen megszokott látvány az állig felfegyverkezett katonai járőrök jelenléte Brüsszel utcáin.

Na, már most, ha szemmel láthatóan és a bőrünkön tapasztalhatóan nem sikerült integrálni a több generációs bevándorlókat, akkor észszerű dolog ezt újra megpróbálni? Ő viszont maradt az elveinél. Ez vakhit. Annak pedig a legfontosabb jellemzője, hogy nem önálló gondolkodás eredményeként születik.

Valamit tisztázzunk le rögtön az elején. Mérhetetlenül sajnálom azokat az embereket, akiknek nincs otthonuk. És biztos, hogy különbséget kell tenni a háborús övezetből menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Viszont ezek az értelmiségi liberálisok azok, akik azt szajkózzák, hogy ha elmentek egy gazdagabb országba, akkor ott majd befogadnak titeket a gazdag angol, német liberálisok, és ettől ti is majd gazdag angolok vagy németek lesztek. De ez nem így van, és szerintem nem is lesz így soha. Senki sem fog beleszakadni abba, hogy befogadjon titeket. Mert arról senki sem szól, hogy ki mit fog megtenni azért, hogy ott szeressenek benneteket, és az sem lett letisztázva, hogy kinek és mennyit kell fizetni majd azért, hogy esetlegesen embernek is nézzenek titeket.

Nem tegnap tapasztaltam meg először azt, hogy a liberálisok úgy gondolják, hogy az ő világlátásuk az abszolút igazság. Amikor viszont vitába keverednek más politikai nézetű emberekkel, akiknek vannak érveik, rövid idő után megfeneklik a vita.

A liberális beszélgetőtárs általában azért nem tud egyebet hozzáfűzni az elhangzottakhoz, mert a másik megcáfolta az általa olvasottakat.

Igazából mintha nem lenne önálló véleményük.  Ilyenkor buta reakció kíséretében lesöprik az érveket az asztalról, érdemi válasz nélkül. Amikor rávilágítunk dogmájuk esetleges hibáira, ingerültekké válnak és nem hajlandóak önvizsgálatra.

Álszenteknek tartom őket. És nem csak azért, mert azt akarják bebizonyítani, hogy az embernek az egyenlő munka és az egyenlő juttatások intézménye evolúciós szinten a vérében kell, hogy legyen, hanem mert az államtól elvárnak minden segítséget, de ha nekik hozzáadott értékkel kellene szolgálni a hazát, akkor fel vannak háborodva és rögtön felmerül az erőszakos csordaszellem általi meggyőzés lehetősége.

Vajon mikor lesznek hajlandóak tudomásul venni, hogy nem csak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak a társadalommal szemben?

 

 

 

 

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon