A törvények fontossága

Pásztor Bálint: precedens értékű módosítási indítványok

Fotó: Ótos András

A törvényismertetés során az általános vitában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a kisebbségi foglakoztatásról beszélt.

– A benyújtott öt módosító indítványunk három kérdéskörrel foglalkozik. Precedensértékű módosító indítványokról beszélhetünk, abban az esetben, ha a szerbiai kormány elfogadja az indítványainkat. Erre minden esély megvan, hiszen már 2014 őszén tárgylatunk ezekről a megoldásokról Kori Udovičkival, és azt követően, a múlt év vége felé, valamint az idén is, mielőtt a törvényjavaslat napirendre került. Miért precedensértékű? Mert az elmúlt hónapokban több törvényben sikerült belefoglaltatnunk, hogy a nemzeti hovatartozást, a kisebbségek megfelelő arányát és a hivatalos használatban levő nyelvek ismeretét figyelembe kell venni a közszféra különböző szegmenseiben akkor, amikor munkaviszony létesítésre kerül sor. A többi között ezt a megoldást tartalmazza a rendőrségről szóló törvény vagy a közjegyzőkről, a végrehajtókról szóló törvény és számos más törvény is. Gyakran ért bennünket olyan kritika, hogy ez egy leíró jellegű megállapítás, és a gyakorlatban nem sokat ér. Ez az első olyan törvényjavaslat, amelyre vonatkozóan olyan megoldást javasoltunk és egyeztettünk le a minisztérium vezetőségével, amely értelmében nemcsak hogy figyelembe veszik a nemzeti hovatartozást és a kisebbségek megfelelő képviseletét a teljes egyenjogúság megvalósulása érdekében, hanem egy kormányrendelet írja elő azt, hogy a pályázatoknál a háromtagú pályázati bizottságnak előnyben kell részesítenie a nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt egyenlő képesítés esetén – a részarányos foglakoztatás és a teljes egyenlőség megvalósulása érdekében. Vagyis egyszerűbben: ez a törvény olyan jellegű megoldást tartalmaz, amely szerint egyenlő kvalifikáció, képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell foglalkoztatni. Ez nem alkotmányellenes, mert az alkotmány is és a kisebbségi kerettörvény is tartalmaz olyan megfogalmazást, hogy nem számít diszkriminációnak az, ha egyenlő feltételek mellett a kisebbséghez tartozó jelentkező előnyben részesül – magyarázta lapunknak Pásztor Bálint. – Lényeges, hogy létrejön a foglalkoztatottak nyilvántartása is. A júliusban elfogadott, közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény volt az első jogszabály, amely kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a nemzeti hovatartozásra és a tanulmányok nyelvére vonatkozóan is nyilvántartást kell az államnak vezetnie. Ez most megerősítést nyer a tartományi és az önkormányzati szervekben is – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy így már adatokat lehet szerezni a részarányos foglalkoztatásról is. Hozzáfűzte, az eljárás egy folyamat, amely 25 éves lemaradást pótol.

– A 23. tárgyalási fejezethez tartozó akcióterv és a kisebbségi akcióterv is lényeges eszköz ennek az elvnek a megvalósulása érdekében és annak érdekében, hogy néhány év múlva elmondható legyen, hogy jelentős mértékben nőtt a magyarok aránya a közszférában, hiszen ezek a dokumentumok egész konkrét intézkedéseket várnak el a kormánytól – mutatott rá Pásztor Bálint.

Vicsek Annamária, a VMSZ parlamenti képviselője képviselői kérdést intézett az oktatási minisztériumhoz, amely az ERIC/NARIC központ és a külföldön megszerezett oklevelek honosítását érintette. – Amióta tavaly október elsején beindult az ERIC/NARIC központ, azóta nekünk nincsenek hivatalos adataink arról, hogy hány kérelem lett leadva, milyen a leadott kérelmek struktúrája, vagyis hogy mely országokból származnak ezek a kérelmek, és mely szakokon szerezték a kérelmezők ezeket a diplomákat. Ezek az adatok a vajdasági magyarság szempontjából fontos kérdésre adnak választ – emelte ki Vicsek Annamária. – Sokféle információ hangzott el a különbözeti vizsgákkal kapcsolatban a médiában. Amíg a minisztériumi munkatársak azt állítják, hogy a honosítás során nem lesz különbözeti vizsga, az ERIC/NARIC határozza meg a megszerzett felsőoktatási képzés szintjét. A központ munkatársai pedig több érdeklődőnek is azt mondták telefonon, hogy lesznek különbözeti vizsgák, így erre is kérünk egy konkrét választ a minisztériumtól – mondta. A képviselőnő rámutatott, hogy bár fel fogják oszlatni a parlamentet, ettől függetlenül választ vár a minisztériumtól.

mh, Magyar Szó (Fotó: Ótos András)

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon