November 25-e

Vajdaság sokszínű.

Tapasztaljuk mindennap. Észrevétlenül. Nem felfigyelve rá, megszokva. Elfogadva. Együtt élve mindezzel. Családi körben, borozgatás közben, a munkán, az iskolában, a boltban, a fodrásznál, az autóbuszban, a bankban, a postán, a játszótéren, a könyvtárban, a moziban, az utcán még odaköszönünk a szomszédnak.

De ez a sokszínűség nem csak a nyelvi sokszínűségben rejlik. Imádjuk a gulyást, a pörköltet, de mind a tíz ujjunkat megnyaljuk egy jól elkészített gyuvecs, muszaka után is, főleg ha sopszka salátával tálalják. Burek és joghurt nélkül nem is igazi a vajdasági reggeli. Szilvás gombóc, gibanica, baklava...

Vajdaság sokszínű.

Ez a sokszínűség egy-egy történelmi esemény megítélésének különbözőségében is megmutatkozik.

A Tartományi Képviselőház a tegnapi ülésén hozta meg határozatát a tartomány számára jelentős dátumok meghatározásáról és azok ünnepélyes megemlékezéséről.

A határozat értelmében május 15-e, november 25-e és december 10-e jeles dátumként került meghatározásra.

1848 május 15-én ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása, a Karlócán megtartott népgyűlés keretében. December 10-e pedig az emberi jogok nemzetközi napja.

1918. november 25-én született meg az a döntés, hogy régiónk a Szerb Királyság része legyen, amit 1920-ban a trianoni békediktátum szentesített. Ezt kijavítani, kitörölni, eltüntetni, elfeledni, nem megtörténtté tenni, kiradírozni az életünkből nem lehet. Tudjuk, hogy mi történt.

 Azt is tudjuk, hogy a nemzeti egység szellemében, számunkra, vajdasági magyarok számára más ünnepnapok léteznek. Ezek:

  • március 15-e, az 1848/49 évi magyar forradalom és szabadságharc emlékére,
  • augusztus 20-a, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére,
  • október 23-a, az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc emlékére.

Ez a nemzeti összetartozás tanúságtétele. Amikor heves kalimpálásba kezd a szívünk, arcunk bepirosodik, tenyerünk izzad. Amikor peckesen és büszkén állunk.

Az említett határozattal összhangban augusztus 20-a is meghatározásra került, mint a magyar nemzeti kisebbség-nemzeti közösség jelentős dátuma, az államalapító Szent István király emlékére.

Na már most, nem tudom véka alá rejteni a döbbenetemet, amikor arról olvasok, hogy november 25-e a jövőben Vajdaság napjaként lesz számontartva. Erről szó sincs!

Az említett határozatban, mely a Hivatalos Lapban való megjelentetését követően 8-ik napon lép életbe, nem írja azt, hogy november 25-e Vajdaság napja lenne.

Tüzetesen átolvastam, egyszer, kétszer, sokadszor is az említett határozatot, és én bizony olyan szókapcsolatot, hogy Dan Vojvodine nem találtam.

Akkor meg miért kell hergelni a jó népet? Kinek jó ez? Az ellenzéknek, akik újabb politikai poénokra hajtanak? Akik ismételten magyar emberek arcképeit teszik tapétára, árulóknak nevezve őket? Na, de kérem, ki az, aki szítja a gyűlöletet, aki megossza a polgárokat? Aki ferdít, hagy ne mondjam, hazudik?!
 

Le voltam azon is döbbenve, hogy a pártközelinek hitt Magyar Szóban is Vajdaság napjaként lett megírva az elfogadott határozat értelmében november 25-e.

A szerdai Dnevnik, Vajdaság egyetlen szerb nyelvű napilapja a következőkkel indított a címoldalon:

 

Lát itt valaki olyat, hogy a Tartományi Képviselőház november 25-ét Vajdaság napjának kiáltotta volna ki?

Mert ha így lett volna, ha valóban úgy lenne meghatározva, hogy november 25-e Vajdaság napja, tényleg úgy gondoljuk, hogy a haladók napilapja ezt nem hozta volna le címoldalon? Nagy kan betűkkel?

Meg különben is, nem állami ünnepként lesz számontartva november 25-e. És még valami: Újvidék Városa például már évek óta kiemelt jelentőséggel kezeli november 25-ét. Nem tudok róla, hogy az újvidéki magyarok ez miatt meggyalázottnak éreznék magukat.

Tessék, ismét bebizonyosodott, hogy míly gyarló is az ember.

Idekívánkozik továbbá a szerb elnök nyilatkozata is, miszerint Szerbia ennek a dátumnak a megünneplésével fogja megmutatni azt, hogy az állam mennyire tiszteli és szereti mindazon polgárait, akik a többnemzetiségű Vajdaságban élnek.

Vajdaság tehát sokszínű.

Ennek a sokszínűségnek az elfogadásához a beszélgetés vezet, a különböző álláspontok elmondása és azoknak az elfogadása. A békés együttélést szolgálva.

 

 

 

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon