MM és a Népszabadság

Elvnek nevezzük az alapul szolgáló elgondolást. Azt a gondolatot, amely egy adott elképzelésben, eljárásban, rendszerben vezérlő elképzelés, meggyőződés. Ez egy olyan gondolat, ami alapján valaki cselekszik, ítél, dönt vagy éppen állást foglal.

Wikipédia

Folyó év szeptemberében kiadott Magyar Mozgalom közlemény A többismeretlenes egyenlet elnevezés alatt látott napvilágot. Mint az sokak számára ismeretes, a közleményben az MM állásfoglalásával ismerkedhettünk meg, az október 2-ai magyarországi népszavazás kapcsán.

Ahogy olvashattuk, az MM kérdést intézett a tagságához, és a válaszlevelek elolvasása után levont következtetések voltak irányadóak szimpatizánsaik számára, a kvótareferendum kapcsán.

Az MM számára teljesen lényegtelen volt az a tény, hogy külhoni magyar állampolgárokként most volt először alkalmunk népszavazni egy olyan kérdésben, ami igenis az egész magyarságra kihat, és Szerbia és Magyarország között húzódó határ ezt a kérdést semmiképp sem vágja ketté. Hogy is vághatná? Egy nemzethez tartozunk, és nem csak akkor kell büszkén feszíteni a mellizmokat, amikor az első sorban énekeljük a magyar himnuszt.

Október 8-án felfüggesztették a Népszabadság működését, ami gyakorlatilag annak megszűnését jelenti.  A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74%-ot csökkent, és a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt.

A Magyar Mozgalom másnap, október 9-én közleményben állt ki a Népszabadság mellett, hiszen annak megszűnését a sajtószabadság kivégzésének tekinti. Ezt az állásfoglalást nem előzte meg körkérdés, nem lettek felkeresve a tagok, nem lett kikérve a véleményük. Ennél az állásfoglalásnál már a látszatot sem igyekeztek fenntartani, miszerint az ne egy „felülről” és előre legyártott szervezeti állásfoglalás legyen, hanem minél inkább tükrözze a szervezeti tagság valós véleményét.

Összegezzünk:

egy olyan témában, ami nemzeti ügy, és amely nagyban érintette a határhoz közel megtalálható magyar településeket, az MM nem foglal egyértelmű állást, mert annak következményei szerintük nem érintik a vajdasági magyarságot, de amikor megszűnik az MSZMP egykori pártlapja, akkor nyomban szolidaritást vállalnak.

Számomra tényleg érdekes a liberálisok azon felfogása, hogy a Népszabadság működésének felfüggesztésével veszélyben a sajtószabadság. Kérdem én, hogy a sajtószabadság meglétét nem pont az bizonyította legjobban, hogy egy diktatórikus rendszert kiszolgáló pártlapot nem beleztek ki azonnal 1990-ben, hanem az elvegetált és végelgyengülésben kihalt 2016-ban?!

Aztán olvasgattam tovább az interneten, görgettem az egeret, és azzal találtam szembe magamat, hogy az NKPress (ál)hírportál igen aktív lett az októberi hónapban. Jó kis álhíreket ír, és persze csak a VMSZ-t és annak tagjait, tisztségviselőit, szimpatizánsait vesézi ki. Szerintem az írigység hajtja a szerzőt, mert minden során átjön. De mindegy is, ki vagyok én, hogy ítélkezzem felette, hiszen nekem még nevem sincs. Ja, hogy neki sem?! Ez a Magyar Mozgalom tagjait nem érdekli, hiszen ha az ő szájízüknek megfelel az, amit feltálalnak, máris elfelejtik az oly sokszor, habzó szájjal és zilált állapotban ránk zúdított átkokat, miszerint nekünk, a véleményünket nem vállaló embereknek, szakadjon le a pofánk. De nekik szabad, mert ők az igazmondó juhászok.

Álljon itt még egy definíció: A jellemtelenség nem jelent semmi egyebet, mint tömegembert, befolyásolható, gerinctelen, elvtelen személyiséget.

Jellemtelen világban élünk, jellemtelen emberek között, akiket sokan jellemtelenül követnek.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon