A migránsválság átlagos szereplői

Születési hely: Damaszkusz, születési idő: 1989. január 1. neme: férfi, családi állapota:egyedülálló. Az Európai Unió gazdagabb felének menekültügyi munkatársai számára bizonyára nem ismeretlen a fenti adatsor, így fest ugyanis papíron a 2015-ös évet meghatározó migránsválság egy átlagos szereplője.

 

Az adatsorból mindenki azt olvas ki, amit akar, a hangsúly azonban az átlagoson van.  Vagyis a szemléletmódbeli különbségen, amely a bevándorlókról kialakított átlagos képből bontakozik ki. Az egyik szemléletmód a damaszkuszi fiatalember felől vezeti le a történetet, a vele teljesen ellentétes eredményt produkáló szemlélő pedig összeurópai szemszögből figyeli, a több ezer január elsején született, többnyire fiatal férfiakból álló embertömeget. Na de a statisztikákról majd később.

           

Mint ismeretes a migránsokról, a menekültekről de még a gazdasági bevándorlókról is rengeteg információt kaptunk az elmúlt időszakban – mintha nem ugyanarról a jelenségről lenne szó - , amit nem szeretnék részletezni, meg amúgy is mindenki tudja hellyel-közzel az alapproblémát és  sajátos válasza is van rá, amely valahol a „fogadj be egy menekültet” és  „áramot a kerítésbe nekik” között alakul.

           

Annyi bizonyos hogy a történet elején sokkal barátibb és engedékenyebb hangnemet ütött meg a vélemény nyilvánítok többsége. Ez a trend pedig fokozatosan alakult és jelenleg is alakulóban van, egy komoly bevándorlásellenes tendencia felé. A közel-keleti bevándorolókról kialakított kép meg a liberális nyugatinak titulált véleményformálók körében is kezd jelentősen átalakulni. A hagyományos értékeket előnyben részesítő közép-kelet európai jobboldali pártok körében pedig erőteljesen a szélsőjobbos nézetek fele húz. A kettő között nyilván van egy reális középút, de egy ilyen horderejű témánál a pártok politikai manőverezése fontosabbnak tűnik, mint a konszenzus keresés. Itt jegyezném meg, hogy a 2020. utáni 7 éves uniós pénzügyi ciklus euró-milliárdjainak elosztásában, érdekes módon, egy adott tagállam egész politikai spektruma egyetért, ha a kilobbizható összegek növeléséről van szó, a migránshelyzetben viszont a politikai ellentétek nem nemzetállami, hanem összeurópai jobb és baloldali törésvonal mentén rajzolódnak ki.

           

Nagy részben, a médiának köszönhetően, a migránsok melletti és elleni érvek döntő többsége érzelmi töltetű. Hallhattunk itt keresztény Európáról szóló beszédeket, de szolidaritásból és a segítségnyújtásból is kioktattak bennünket már bőven. Most viszont, tényekre alapozva, érzelmi felindulások nélkül, vizsgáljuk meg, hogy hogyan is fog hatni Európára a migránsáradat:

           

A  legszembetűnőbb hosszú távú probléma, migránsügyben, a nemek aránya. A Svéd Statisztikai Hivatal volt az első, amely számszerűsítette is a problémát. A 2015. végéig Svédországban menekültstátuszt igénylők 71 százaléka férfi, a kiskorúak esetében az arány még rosszabb, több mint 90%. A buzgó, és tegyük hozzá, hogy precíz svéd statisztikusok a menedékkérőket, papíron, már integrálták is a svéd társadalomba, majd megkongatták a vészharangokat, ugyanis nem tetszett nekik az eredmény: a 16 és 17 éves korosztálynál a jelenlegi 103 ezer / 96 ezres arányt igencsak felborítanák a bevándorlók, mert velük is számolva már 122ezer/100ezer jön ki. Azaz 122 fiúra jut 100 lány. Kínában, ahol kifejezetten magas a nemi arányok közötti különbség, az egykepolitikának köszönhetően, ők is csak 117/100-as aránnyal “büszkélkedhetnek“. A nemek arányának ilyen szintű torzulása komoly kihatással lehet a társadalmi viszonyokra. Egy erősen férfitöbbségű  társadalomban például növekszik az erőszakra való hajlam, a bűncselekmények száma, a nemi erőszak, de még a kormányellenes megmozdulások gyakoriságával is összefüggésbe hozható egy esetleges torz korfa. Azt pedig ugye említeni sem kell, hogy ez a torzítás kettős, hiszen a menekültek származási országában is felborul a nemek aránya, csak éppen a nők javára, de ez már legyen a szíriai demográfusok dolga.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon

Friss cikkek

Herédi Krisztián

Pásztor István beszéde a palicsi Szent István-napi rendezvényen