Lezárult a balkáni útvonal

Kétezer migráns rekedt Szerbiában – Az UNHCR családegyesítés címén utaztatná a menekültek egy részét Nyugat-Európába

Beta

Tegnap éjféltől a balkáni útvonal szinte teljes egészében lezárult a menekültek előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia csak azokat engedi a területére lépni, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy akik humanitárius okokból menedékért folyamodnak az adott országban, és nem próbálnak továbbutazni. A szigorítás miatt kétezer menekült rekedt Szerbiában. A Macedónia és Szerbia közötti senkiföldjén 400 migráns várakozik.

Először Szerbia, Horvátország és Szlovénia szigorítottak rendelkezéseiken, végül pedig Macedónia is alkalmazkodott a rendelkezésekhez. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint Macedóniában hozzávetőleg 1500 migráns van még, ők az újabb szigorítás miatt az országban rekedhetnek. A macedónok Görögországból tegnap egyetlen migránst sem engedtek az ország területére lépni. A macedón–szerb határvonalon, a senkiföldjén 400 menekült vesztegel, Szerbiát pedig 2 ezer migráns nem tudja elhagyni.

A horvát belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két napban egyetlen migráns sem érkezett az országba. A brodi tranzitállomáson jelenleg 380 bevándorló tartózkodik, őket a szlovén hatóságok toloncolták vissza Horvátországba. Szlovénia eddig 662 illegális bevándorlót küldött vissza Horvátországba, Zágráb közülük 342-t toloncolt vissza Szerbiába.

A Szerbiában rekedt menekülteket négy befogadóállomáson szállásolták el, a legtöbben, 600-an, a preševói állomáson vannak. Olyanok is vannak, akiknek a regisztrációs nyilvántartás szerint Szerbiában kellene tartózkodniuk, ám egyetlen befogadóállomáson sem kértek elszállásolást, vagyis nem tudni, hol vannak.

A menekülteknek elsősorban érdemi tájékoztatásra van szükségük, hogy melyek a státuszuk törvényes megoldásának a lehetőségei, mondta Mirjana Milenkovski, az UNHCR szerbiai képviseletének sajtófelelőse.

– Az egyik megoldás az, hogy menedékért folyamodnak Szerbiában, vagy kérik, hogy visszatérhessenek hazájukba. Szerbiában is több olyan menekült van, akiknek a hozzátartozói korábban indultak el a balkáni útvonalon és eljutottak valamelyik nyugati országba. Az UNHCR tárgyalásokat kezdeményez azzal kapcsolatban, hogy ezek az emberek családegyesítés címén utazhassanak tovább a nyugati országok irányába – magyarázta Milenkovski.

Aleksandar Vulin munkaügyi és szociálpolitikai miniszter megerősítette, hogy Szerbia az elkövetkezendőkben is Horvátországhoz és Szlovéniához igazodik, vagyis a szerb–macedón, valamint a szerb–bolgár határátkelőkön a szóban forgó két ország intézkedései értelmében foganatosítja saját intézkedéseit. Vulint a görög–macedón határon, Idomeniben uralkodó helyzet aggasztja a leginkább, hiszen itt már túlságosan sok migráns gyűlt össze.

Szerbia nem lesz sem gyűjtőközpont, sem parkolópálya a migránsok számára, fejtette ki sokadszorra Aleksandar Vučić miniszterelnök. Mint hozzáfűzte, intézkedéseivel és magatartásával Szerbia Németországhoz, Ausztriához, Szlovéniához és Horvátországhoz igazodik. A Szerbiában rekedt menekültekkel szemben Szerbia ezentúl is emberségesen lép fel, mondta a kormányfő.

A balkáni útvonal lezárása miatt megnövekedhet az illegális határátlépések száma, valamint mind többen folyamodhatnak menedékért Szerbiában, értékelte Radoš Đurović, a Menedékkérőket Segítő Központ igazgatója, majd arra is kitért, hogy azokat a migránsokat, akik törvénytelen módon és utakon jutnak el Szlovéniába, vagy Horvátországba, a dublini eljárás értelmében Szerbiába toloncolhatják vissza. A kitoloncolással kapcsolatban minden logikus lenne, ha Szerbiának nem lennének gondjai ezen a téren Macedóniával, jegyezte meg Đurović.

– A szlovénok Horvátországba toloncolhatják a migránsokat. Ha Horvátország nem kívánja fogadni a Szlovéniából kitoloncoltakat, akkor Szerbiába küldheti ezeket az embereket. A problémák ezen a ponton merülnek fel, mivel Szerbia nem tudja megfelelően alkalmazni a Macedóniával aláírt toloncegyezményt. Meglátjuk, hogy miként alakulnak a dolgok, hiszen úgy tűnik, elsősorban az országok közötti megállapodások határozzák meg az eljárási módot. Csak ne történjen meg, hogy az országokba belépni kívánó menedékkérőkkel szemben erőszakot alkalmaznak – fogalmazott a Đurović.

P.E., Magyar Szó

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon