Köztársasági elnök-választás – nyugodt hangon a témáról

Köztársasági elnököt párt, pártok koalíciója és polgárok csoportosulása (és nem civil szervezet) jelölhet. Szerbiában pillanatnyilag 109 bejegyzett párt van.

Szerbia először 1990-ben választott köztársasági elnököt. A köztársasági elnökválasztásokat ötévente rendezik meg.

A legutóbbi választáson, 2012-ben, egy izgalmas hajrában és váratlan fordulattal, Tomislav Nikolić nyert, a magát már harmadszor jelöltető Boris Tadić ellen.

Gondolom...

Boris Tadić sokáig álmatlanul forgott az ágyában, hiszen ezen választást megelőzően ő volt az elnökünk, ám mandátumának lejárta előtt egy évvel önként mondott le a tisztségéről, ezzel téve lehetővé az egy időben történő köztársasági elnökválasztást az általános választásokkal.

Köztársasági elnököt párt, pártok koalíciója és polgárok csoportosulása (és nem civil szervezet) jelölhet. Szerbiában pillanatnyilag 109 bejegyzett párt van.

A jelölt állításához 10.000 (nem hamis pecséttel) hitelesített aláírásra van szükség.

Az elnökválasztást az a jelölt nyeri, aki megkapja a leadott szavazatok többségét, tehát a szavazatok 50%-át és plusz 1 szavazatot. Amennyiben egyik jelölt sem élvez ekkora bizalmat az első körben, a második körben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt újra megmérettetik.

Joggal tehetjük fel azt a kérdést, hogy a köztársasági elnöki tisztség vajon protokoll vagy funkció?

Egyes vélemények szerint az ilyen protokolláris megbízatás nem is magáról a személyről vagy annak tevékenységéről szól, sokkal inkább az őt jelölő pártok közötti erőviszonyokról.

A köztársasági elnök azonban Szerbia államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, valamint ő a Hadsereg főparancsnoka.

Mégis mekkora összeg üti a markukat az elnökjelöltet állító csoportosulásoknak?

A politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvény szerint a kampányra szánt összeg a teljes adóbevétel 0,07%-a. Azonban nem volt ennyire precíz a törvény abban, hogy egyértelműsítse, hogy a kampány során csak azok az eszközök költhetők, melyek valóban rendelkezésre állnak.

Így adott a lehetőség, hogy a kampányt akár hitelből is finanszírozzák, és miután a kampány elcsendesül, és a vártnál rosszabb eredménnyel zárul, a hitelező sehogy sem tudja behajtani az adósságot, hiszen sokszor a hitelt élvező pártnak nincs ingatlanja, így egyszerűen nincs miből.

Tomislav Nikolić megbízatása tehát 2017-ben lejár.

A köztársasági elnökválasztást a Népképviselőház írja ki a köztársasági elnök mandátumának lejártát 90 nappal megelőzően, amit a kiírástól számított 60 napon belül kell lebonyolítani.

Ugyanaz a személy maximum kétszer ülhet abba a fotelba, amiről mi, halandók csak álmodhatunk (illetve csak írhatunk róla, mint én).

Tomislav Nikolić és Áder János, magyar köztársasági elnök 2013. júniusában együtt hajtott fejet a második világháború ideje alatt a Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt.

A két államfő közös főhajtása történelmi esemény volt, a vajdasági magyarság részéről régóta áhított megbékélés.

Ezt a gesztust hetven évig a remény táplálta.

„Az utódoknak úgy kell emlékezniük a mai, mindkét oldalon ártatlanul meggyilkolt emberek emlékének szentelt eseményre, mint népeink őszinte megbékélésének a szimbólumára” – mondta Tomislav Nikolić.

Áder János látogatásával Szerbia és Magyarország viszonya egy újabb, sikeresebb együttműködés szakaszába lépett.

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon