Kisboldogasszony Délvidéken, Doroszlón nagy ünnep

Szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján, Egyházunk Szűz Mária születésnapját ünnepli. A mi egyházmegyénkben Kisasszony napján Doroszlóra, a Szentkútra zarándokolunk. Világszerte ünnepli az egyház Máriát, az Istenszülőt, de különösen meghatározó és fontos ez nekünk, vajdaságiaknak is.

Kisboldogasszony azon ünnepek egyike, mely nagy múltra nyúlik vissza. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek itt, melynek felszentelési évfordulóján, szeptember 8-án emlékeztek meg Mária születéséről, ami már évezredek óta biztos pont a liturgikus naptárunkban.

Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. Óriási élmény Doroszlón végigvirrasztani az éjszakát imával és hajnalban a kegyhelyen meglátni a napfelkeltét. Spirituális élmény. A közösség, összetartozás élményén túl lelki és istenes élményeket nyújt a doroszlói kegyhely.

Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Mária az istenszülő, akinek Isten komoly feladatot szánt a mi üdvösségtörténetünkben és Mária erre IGENT mondott. Ebben van az ő nagysága. Példaértékű minden Istent szerető ember számára Mária. A népi szokások, hagyományok is alkalmazkodtak mindehhez, fontos orientációs pontként élték meg az ünnepet. Ez a nyár vége, a fecskék költözése. Ugyanakkor a földműveléssel foglalkozó magyar ember ebből a szimbolikából vette a 19–20. század fordulóján még élő Balaton-vidéki és göcseji szokást, hogy a vetőmagot az ünnepre virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kitették a harmatra, hogy ne üszkösödjék meg. A nép nyelvén a két nagy Mária-ünnep (augusztus 15. és szeptember 8.) közti időszak neve a kétasszonyköze.

Mária születése hajnalcsillag az emberiség egén. A megváltás művének kezdete. Isten kegyelmét, szeretetét ünnepeljük, amely Máriában megjelent a világban. Mária születése öröm, ahogy minden születés öröm, mert a reményt erősíti bennünk. Valami szép, valami szent kezdődik.

Ez az ünnep a nagy Mária-ünnepek közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony ünnepe.

Eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak a felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg földi születésnapját.

Az Istenszülő Szűz Mária a hagyomány szerint Kr. e. 16–17. körül született Jeruzsálemben a Júda törzséből, Dávid királyi nemzetségéből származó Joákimtól és a Lévi törzséhez tartozó Matthán pap és felesége, Mária leányától, Annától.

Mária születéséről a Szentírásban nem olvashatunk. Csak apokrif hagyományból ismerjük történetét. Eszerint Joachimnak és Annának sokáig nem lehetett gyermekük és csak idős korukra született kislányuk.

A születés keddi napon történt és a néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor arkangyal is megjelent.

A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét.

„Ma, szeptember 8-án tartjuk a Boldogságos Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét, aki az egész világ megváltásának hajnala és reménye. Ez a Mária-ünnep mélyen gyökerezik a hívők szívében és áhítatában [...], mert tudatában vannak annak, hogy az ő születésével vették kezdetüket Isten tervében azok az üdvözítő események, amelyek aztán oly szoros kapcsolatot teremtettek Mária és az ő Fia között.

Örvendezzünk tehát, ahogy megemlékezünk Megváltónk Anyjáról. Ahogy Damjáni Szent Péter mondotta: »Valóban, ha Salamon és vele együtt egész Izrael népe a templom felszentelését oly bőséges és fényűző áldozattal ünnepelte meg, milyen és mennyi örömöt hoz majd Szűz Mária születése a keresztényeknek? Mert az ő méhébe, mint a legszentebb templomba, szállt le Isten a saját személyében, hogy emberi alakot nyerjen, és látható formában lakozzék kegyesen az emberek között.«

A gyermek Máriának ajánljuk hát ma alázatos imádságunkat a világért és az Egyházért.” (Szent II. János Pál pápa)

Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

 

Forrás:
Magyar katolikus lexikon
Magyar néprajzi lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
II. János Pál: Minden napra egy ima

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon