Kína felemelkedése

Amikor szabadidőm engedi, kikapcsolás gyanánt, a lexikális tudást bővítve időnként egy kvízoldalon szoktam játszani, és a különböző témakörökben előforduló változatos kérdésekre, miszerint hol találták fel, vagy hol használták az adott tárgyat elsőként, nagyon sok esetben a helyes válasz: Kína.

Manapság nem az új találmányok, hanem a kirobbant koronavírus-járvány kapcsán került a figyelem középpontjába az ázsiai ország, mint a járvány kiindulási helye, és megítélése igencsak változatos és ellentmondásos jelenleg. Sokan Kínát okolják magáért a kialakult helyzetért, míg mások már a önkéntes, segítőkész megmentőt látják az ország képében. Sokakkal egyetemben engem is érdekel milyen világkép alakul ki a járvány után, valamint, hogy Kínának milyen szerepe lesz a világpolitika alakításában, ezért néhány kérdéssel igyekszem körüljárni a témát.

Mit kell tudnunk elsősorban Kínáról?

Kína a világ legősibb folyamatos civilizációja, amely már az ókorban önálló kulturális egységet alkotott, és igen fejlettnek számított. Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, porcelán, selyem, fogaskerék, stb.) már az ókorban vagy a kora-középkorban ismert volt Kínában.

Előreugrok egy nagyot a múlt századba, amikor is 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság, amely mára a világ harmadik katonai, második gazdasági potenciáljává, és a világ legnépesebb államává vált 1,4 milliárd lakosával.

A történelemkönyv lapjainál maradva elmondható, hogy a múlt században a II. világháború után kialakult hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetúnió között. A Kínai Népköztársaság élén annak megalapításától Mao Ce-Tung, a mindenkori tejhatalmú vezető állt, egészen halála napjáig. Mao Bevezette a kollektív gazdálkodást, főként a Szovjetunióból érkező gyárakra és technológiára alapozva felgyorsította az iparosítást, miközben az országban páratlan éhínség pusztított az élelmiszer központi elvonása miatt. Sztálin és Mao kölcsönös bizalmatlansággal és vegyes elismeréssel tekintettek egymásra, azonban a két ország együttműködése és stratégiai partneri viszonya Sztálin haláláig stabilnak tekinthető. A Szovjetúnió és Kína viszonya azonban Hruscsov kormányzása idején elkezdett romlani, amelyet egy 1969-es fegyveres összecsapás mélyített el. Ezzel párhuzamosan az 1969-ig terjedő két évtizedben Kína és az Amerikai Egyesült Államok viszonyára az ellenségeskedés volt a jellemző, ami csak a következő évtizedben kezdett enyhülni a nyugat felé történő nyitásnak köszönhetően. Az 1990-es években Kína folyamatosan tárta ki kapuit a világ felé, megkönnyítve ezzel a kereskedelmet és a gazdasági növekedést.

Kína mint új szuperhatalom?

A történelem folyamatosan bemutatta, hogy birodalmak jönnek létre, majd egy bizonyos idő eltelte után letűnnek. A Szovjetúnió letűnésével az Amerikai Egyesült Államok lépett elő egyedüli szuperhatalomként, mely státusz biztosítékaként a világ legerősebb hadseregével rendelkezik, a külpolitika kutatói pedig lázasan figyelték és elemezték, hogy mely ország fogja betölteni a volt kommunista, és egykoron legyőzhetetlennek tartott és az idők végezetéig fennállónak gondolt Szovjetúnió szerepét. Henry Kissinger véleménye az volt, hogy a XXI. században Ázsia fel fog nőni Európa mellé, Kína pedig olyan helyzetben lesz, hogy ha katonailag nem is, de politikailag és gazdaságilag ellensúlyt tud képezni az Amerikai Egyesült Államokkal szemben.

Mik lehetnek a legsúlyosabb csapások az Amerikai Egyesült Államok világhatalmi vezető pozíciójára?

A jelenleg is tomboló koronavírus járvány sem akadályozza meg Kína központi bankját azirányú törekvésében, hogy mérföldkőhöz érjen az elektronikus valutája fejlesztésében. A jegybanki pénzkínálat teljes digitalizációjának megvalósításában továbbra is az élen jár. A digitális RMB kifejlesztése hatásos megoldás lehet az Amerika által dominált fizetési rendszer megkerülésében, ezzel a húzásával pedig Kína jelenetős mértékben alááshatja Egyesült Államok vezető szerepének pénzügyi alapjait.

Átrendeződnek-e a politikai erőviszonyok a koronavírus járvány után?

Nagy valószínűséggel ez be fog következni. Tény, hogy Kína rengeteg bírálatot kapott magának a járványnak a kitöréséért, valamint azért ahogyan azt kezelte. Sőt, mindezek mellet azért is, mert sokak véleménye szerint ködös tákékoztatást adtak, és kozmetikáztak a koronavírusban fertőzöttek, és a haláleseteket illetően. Kína egészségügyi szállítmányokat küldött a rászoruló országoknak, és ezzel a bizalom építésére törekednek a nemzetközi politikában. Tulajdonképpen a koronavírus járvány az évszázad lehetőségét adja az ország számára, hogy megerősítse világhatalmi szerepét.

Meg lehet jósolni az Amerika és Kína közötti versengés kimenetelét?

Nem, a jelenlegi viszonyok között ez még nagyon korai lenne. Kínának gazdasági és katonai erőben mindenképp utol kellene érnie Amerikát, ám amellett hogy Amerika jelenleg a világ legerősebb hatalma, az általa létrehozott nemzetközi rend vezetője is. Tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok elkezdett fokozatosan visszavonulni ebből a szerepből az elmúlt időszakban, azonban ha hosszabb távon marad ennél a szerepénél, akkor Kína bármilyen törekvése ellenére is csak ostromolni tudja ezt a bevehetetlen várat, és a versengés még hosszú ideig fennmaradna a két ország között.

Mi lesz a kínai nép jövője?

Már Szun Jat-szen, akit a kínai forradalom atyjának tartanak, terve és célja is a világelsőség meg- illetve visszaszerzése volt. Mao Ce-Tung nagyszabású, utópisztikus terveinek megvalósíthatóságát a kínai nép létszámfölényében, tehetségében, áldozatkézségében látta. Jelen pillanatban még nehéz lenne megjósolni, hogy a koronavírusjárvány miként rendezi át az erőviszonyokat a világpolitika térképén, de azt biztosra vehetjük hogy a jövőben Kína egy megkerülhetetlen tényező válik.

 Elgondolkodtató az a jelmondat, amely a kínai nacionalizmus élesztgetésére volt jellemző a múltban:

„Amit a külföldiek meg tudnak csinálni, azt mi is meg tudjuk csinálni, amit a külföldiek nem tudnak megcsinálni, mi azt is meg tudjuk csinálni.”

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon