Keressük a hibát!

A legnagyobb dicsőség, ha mindenben hibát keresünk és az úgymond írások végén feltesszük a nagy költői kérdést! Bravó! 

Sajnos egyes magukat újságírónak, vagy szakértőnek nevező személyek élnek ezzel a lehetőséggel.

Jól kigondolva (paste copy alapon) nagy cikkeket írnak. Álig felfegyverkezve várják az MNT vagy a VMSZ tisztségviselőit és boldogan bekiabálnak. Ez hasonlít arra a falusi történetre, mikor átkiabálok a szomszédba, mert ott a kerítés és boldogan, önelégülten kijelenthetem, hogy „győztem”.

Nem tisztem senkinek a bekiabálásába beleszólni, de van néhány ismerősöm, akik posztolgatnak és lármáznak, vagy is ismerem már régebb óta őket.

Szerintem söprögessen a saját udvarában. Vagy csupán frusztrációit éli ki vagy élőben, vagy pedig a virtuális világban.

Hajrá!

Arról igazán nem tehetek, hogy folyamatosan cseszték el az életüket!

- Komám, én ki nem állhatom az Andrást.
- Hát én se.
- Miért, te mennyivel tartozol neki?

Na ezért nem kell senkire haragudni, önmagunkkal kell elszámolni.

Aki pedig csak a hibát keresi, olyanná is válik.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon