Helyesbítés és tényfeltáró írás a Voice helyett

Beszéljünk nyíltan az Újvidéki Egyetem Jogi Karát érintő magyar nyelven való felvételizésről. Ne kicsit, hanem nagyon nyíltan. És ne hallgassuk el a tényeket. Ne kicsit, hanem nagyon ne hallgassuk el.

Amiről beszélnek:

A VaMaDisz 2015. december 2-án beperelte az Újvidéki Egyetem Jogi Karát, diszkrimináció vádja miatt, hiszen a kar nem teszi lehetővé a magyar diákoknak, hogy magyarul felvételizhessenek.  2016. szeptember 7-én az újvidéki Felső Bíróság elutasította a VaMaDisz kérelmét, és kimondta, hogy nem tartja magát illetékesnek abban, hogy ítélkezzen a tartományi hatásköröket illetően, tehát a tartományi döntések végrehajtása vonatkozásában. A diákszövetség most olyan egykori és jelenlegi egyetemisták után kutat, akik amiatt, mert nem anyanyelvükön, nem magyarul felvételizhettek a jogi karra, rosszabb eredményt értek el, vagy egyszerűen elálltak a felvételizéstől.

A tények, amelyekről nem beszélnek:

A probléma közel sem újkeletű, hiszen 2012-ben az Újvidéki Egyetem Jogi Kara csak formálisan tartotta be azt a tartományi határozatot, miszerint a nemzeti közösségek tagjainak biztosítani kell azt, hogy anyanyelvükön felvételizhessenek. Így történt meg az, hogy a magyar diákok történelemből, valamint szerb nyelvből és irodalomból felvételizhettek – magyarul.

Ha az akkori MNT vezetősége tüzetessen átolvasta volna a Jogi Kar honlapján közzétett pályázatot, akkor nem került volna sor a mulasztásra. Ugyanis a pályázat szövegéből hiányzott az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükből és irodalmukból tehetnek felvételi vizsgát. Ami fel volt tüntetve az az, hogy a felvételi vizsga szerb nyelvből és irodalomból, valamint történelemből lesz, a gimnáziumi tanterv szerint. És a pályázat végefelé olvasható volt, hogy a nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van a tesztet anyanyelvükön letenni, amit külön fel kell tüntetni a jelentkezési lapon.

A Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke, Korhecz Tamás a jogsértés után kapott a fejéhez, és mindenkit igyekezett meggyőzni arról, hogy nyugi van, az MNT nem aludt el. Az MNT végig tette a dolgát, magyarul készítette fel a diákokat a felvételizésre, természetesen a történelem mellett magyar nyelvből és irodalomból, és amikor a diákok megkapták a felvételi teszteket, csak akkor szembesültek a jogsértéssel.

Teljesen hiábavaló volt minden benyújtott óvás, indítvány ezután az MNT részéről, hiszen a Jogi Kar könnyedén utasíthatta mindezt vissza, hiszen a pályázati kiírásban feketén-fehéren szerepeltek a feltételek, és mivel szó sem volt arról, hogy a nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükből és irodalmukból (esetünkben magyar nyelvből és irodalomból) mérettetnek meg, így nem is volt mit követeleni utólag.

Korhecz Tamás, az MNT akkori elnöke, próbálta oltani a tüzet, és a 2012. júliusában újabb nyilatkozatban igyekezett megnyugtatni az érintetteket:

,,... Tekintettel arra, hogy kisebbségi, szerzett jog sérült meg, akár a köztársasági jogvédő, akár az esélyegyenlőségi biztos, akár a tartományi ombudsman előtt is elindítható ez a jogorvoslati eljárás. Ezenkívül minden jogorvoslati eszköz kihasználása után alkotmányjogi panasszal alkotmánybíróság előtt is megtámadható ez az egyedi aktus. Ezek után még az európai emberjogi egyezmény alapján – tekintettel arra, hogy itt felmerül a diszkrimináció gyanúja – a strasbourgi bíróság előtt is eljárást lehet indítani..." -- nyilatkozta Korhecz Tamás.

Egy kis matematika:

Az idézett nyilatkozat megtételétől a mai napig összesen 52 hónap múlt el. Ha azt beszorozzuk 30 nappal (most ne vesszünk el a részletekben), az összesen 1560 nap.

Szabadka Strasbourgtól megközelítőleg 1100 km-re helyezkedik el. A megtett út gyalog 226 órába telik, még autóval valamennyivel kevesebbe, mint 12 óra.

Az elmúlt évek alatt dr. Korhecz Tamás legalább 82-szer (ejtsd: nyolcvankétszer), gyalog, oda-vissza, megjárhatta volna ezt az utat.

A strasbourgi bíróság ( megkérdeztem, ezt mondták) viszont azt állítja, nem találkozott Korhecz Tamással. Most akkor mi van?

Helyesbítés:

A Voice írásában, melyet természetesen leközölt a Szabad-névlopók gárdája, kérem javítsák a következőket:"... emelte ki Korhecz, aki egyébként alkotmányjogot tanít az egyetemen."

Mint tudjuk, az AZ névelő határozott, és mivel az írás végig az Újvidéki Egyetem Jogi Karáról szólt, az olvasók azt gondolhatják, hogy Korhecz Tamás ezen az egyetem tanít, ami nem igaz.

Ezzel ellentétben, a határozatlan névelőt akkor hasznájuk, ha olyan dologról beszélünk, amelyet nem ismerünk, vagy a hallgatóság előtt ismeretlen. A határozatlan névelőnek csak egy alakja van: egy.

És ha már helyesbítünk, azt tegyük úgy, ahogy kell:"... emelte ki Korhecz, aki egyébként alkotmányjogot tanít egy magánegyetemen."

Az érintett és az Olvasók elnézését kérve.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon