Európa sokszínűségének nyílt eltörlése

Mi, emberek, nem vagyunk egyformák. Különbözőek vagyunk. És ez így a szép. Így gazdagabb az emberiség. Úgyszintén az, hogy országok, nemzetek, politikai rendszerek, sőt demokráciák sem egyformák, ez is egy érték, amit őriznünk kellene; ha nem más, hát az emberiség sokszínűsége érdekében. 

Persze, mindenkinek joga van nem meghatároznia magát.

A szabadság is addig szabadság, míg másokat nem korlátozunk benne. De egy más világkép, más értékrend ráerőszakolása egy országra, vagy egy nemzetre, mintha egy kicsit korlátozná a szabadságunkat, és mintha – önmaga ellentmondásaként – a sokszínűséget szeretné eltörölni.

Ma ez a fekete-fehér világkép a nyitott társadalom név alatt fut. De a valódi világ, és ezt az egyszeri ember is tudja, sokkal árnyaltabb. Elég csak azt említeni, hogy multikulturalizmus, sőt a nemzet fogalmát sem egyformán értelmezzük Közép-, Kelet-és Dél-Európában, valamint Nyugat- és Észak Európában. 

Mint az emberi test is, egy nyílt társadalom elvérzik, egy zárt pedig elsorvad, de mindkettő létezik széles e világon. Kizárólagosan egyikre sem egészséges hosszú távon törekedni egy társadalom megmaradása szempontjából. Nyugat- és Észak-Európában nyílt társadalmat szeretnének, Közel-Keleten zártat, mi pedig Közép-Európában se nem zártat, se nem nyíltat. Olyan társadalmat szeretnénk, amelyben a valódi menekülteket befogadjuk, de mi határozzuk meg, hogy kit engedünk bevándorolni; oda visszük a segítségét, ahol szükség van rá, és nem csábítjuk a bevándorlókat, ösztönözve az embercsempészetet, és a vele járó mérhetetlen szenvedést. Egy mérsékelt társadalmat és egy változatos Európát szeretnénk, a mérsékelt magyaroknak és változatos európaiaknak. Nem a történelmi folyamatokat eltűrő és a tetteiért felelősséget nem vállaló európai szuperállamot, hanem cselekvő és felelős Európai Uniót. Mondhatni a nemzetek unióját. Tiszteljük a másképp gondolkodókat, de úgyszintén kikérjük a véleményünk és az értékrendünk iránti tiszteletet. 

Az Európai Unió a sokféle állami, nemzeti és politikai elképzelés, nézőpont közelítése iránti törekvésként alakult meg. Egyfajta minimális kompromisszumként, amely a közös európai piac, határvédelem és a pénznem szentháromságán alapult, alapul. Egy Európa, amelyből minden európai államnak és nemzetnek haszna lehet, egymást tisztelve; meghaladva a háborúkat, párbeszédre alapozva a jövőt. Legalább is ebben reménykedtek az alapítók. Attól, hogy európaik vagyunk, a nemzeti (esetleg állampolgári) hovatartozásunkról való lemondásunk csak szegényebbé tenne minket, Európát, és végül is az egész egyetemes emberiséget.

Ma ez az Európa, ez az európai értékrend és kultúra van válságban. 

Egy nyitott társadalomnak nevezett világkép próbálja az Európa sokszínűségét eltörölni. Eltörölni a nemzeteket, országokat, őshonos kisebbségeket, véleményeket – és egy uniformizált, nyitott Európát kialakítani.  Egy olyan Európát, amelynek a végeredménye egy az önazonosságától, véleményétől, kultúrájától, nyelvétől megfosztott európai ember, a multikulturalizmus egy sajátos értelmezésének következtében. Egy olyan Európát, amelyben nincsenek közösségek, amely nem tud összefogni, amely szófogadó és befogadó – önfeladó!

Reméljük, hogy Európa és a világ sokszínűségének megőrzése érdekében nem egy világkép fog egyeduralkodóvá válni.  Reméljük, még megőrizhetjük a nemzetek változatos Európáját. De ezeknek az értékeknek a megőrzéséért nap mint nap tennünk is kell.

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon