Alacsony részvétel...

Facebook

A fékek és ellensúlyok, az ellenzék ereje, a demokrácia, a szavazás, a részvételi arány, a politikai alkuk. Megannyi helyzet és magyarázat. Attól függ, merről nézzük. Vegyünk egy példát: biztosak lehetünk abban, hogy Kókai Péter és Pressburger Csaba egyazon oldalon állnak, szemben a VMSZ-szel. Ezért aztán, mint szív küldi szívnek, szeretnénk a Jobbik kongresszusán felszólaló Kókait  emlékeztetni egy Pressburger Csaba Facebook-bejegyzésre: 

 

"Archiválok mindent, cikkeket, fotókat, videókat, hogy ki mit mondott, ki milyen eseményen vett részt és ki tapsolt ragyogó szemmel. Egyszer majd sokan közületek ezért nagyon fogjátok szégyellni magatokat, néhányan megbánjátok, bocsánatot kértek, de a legtöbben megpróbáljátok majd letagadni, hogy valaha is így gondolkodtatok volna, hogy magasba lendült a jobb karotok, megpróbáljátok majd eltüntetni a nyomokat. De a gyalázat gyalázat marad, és én emlékeztetni foglak benneteket rá." (2016. szeptember 29.)

Biztos ezt is meg lehet magyarázni... a lendülő jobb kart... vagy lehetséges, hogy Kókainak ezt szabad?! Pressburger is kénytelen lesütni néha a szemét, amikor archivál. 

Vegyünk egy másik példát, amikor a párbeszéd, vélemény, ellenvélemény fogalmát arra használja valaki, hogy alátámassza saját ideológiáját:

Dr. Várady Tibor 2015 júniusában, amikor kicsiny Vajdaságunkat a sajtószabadsággal kapcsolatos írások, kiállások és meghazudtolások jellemezték, azon fáradozott, hogy az olvasókat meggyőzze arról, hogy vannak bíráló vélemények is, amik ugyanúgy hozzánk tartoznak, és ott kell, hogy legyenek előttünk más érvekkel egyetemben, még ha azok alaptalanok is, minden hiányosságaikkal – azonnal megteremtette magának az alkalmat (hogy ez mennyire volt alkalom, azt döntsék el maguk), hogy leírhassa, hogy a legutóbbi nemzeti tanácsi választáskor, kérem szépen, 27 százalékkal kevesebb magyar ment el szavazni, mint azelőtt. Nesztek, most végre ki bírta ezt magából köpni, mint Hófehérke a mérgezett almafalatot, hogy igen, örül az alacsony kimenetelnek, mert azzal végre alátámasztotta azt, hogy ideológiájának minden elvárása maradéktalanul teljesül.  

Ez azért érdekes, mert saját maga vetette fel azt a kérdést, amit nem is látott, mint ahogy a fától sem szokták az erdőt. Attól a kérdés még valódi. Persze a kérdés nem az a hamis illuzió, amiről Várady írt, mintegy alátámasztandó saját elméletét. A kérdés, ami létező, a franciaországi választások kapcsán kerül újra elő:

 

A francia média szerint, Emmanuel Macron elnök listája, A Köztársaság Lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a Francois Bayron vezette centrista Modem, fölényes győzelmet aratott az eddigi kormányzó, de főként a történelmi vereséget elszenvedett szocialisták fölött, hiszen a szavazatok 32,32 százalékával végzett az élen a nemzetgyűlési választások első fordulójában.  Azonban mindenkit mélyen megdöbbentett a rekord alacsony részvételi arány, ugyanis  a franciák alig 49 százaléka járult az urnákhoz.

Most akkor ez győzelem? Természetesen győzelem, mert arról nézzük, mint ahogyan dr. Várady Tibor tette az MNT választások kapcsán, amikor nem a 31 mandátumot hangsúlyozta, hanem azt, hogy kevesebben mentek el szavazni – de erre is van magyarázat: az emberek kiábrándultak a pártokból. 

Ezért jó egy mozgalom, ami párttá alakul... 

Nekem meggyőződésem, hogy a demokráciában nem létezik egységes népakarat, csak az egyes döntések kapcsán létrejövő többség akarata. Ezért, a választások érvényességéhez általában a választópolgárok többségének részvételét írják elő, ugyanis így válhat lehetővé a többségi akaratnak megfelelő kormányzás.

 

A modern állam és az alkotmányjog egyik alapvető intézménye a képviselet és a választás. A képviseleti demokráciában a nép a hatalmat választott képviselői útján gyakorolja, tehát szavazással választják ki azokat, akik politikai kérdésekben dönteni fognak.

 

A választási részvétel az állampolgárok politikába való bevonásának az egyetlen nélkülözhetetlen formája, amióta a különböző politikai pártok között a verseny lehetővé vált.

 

A részvétel mint fogalom pedig azt jelenti, hogy valaki valamilyen tevékenység gyakorlója, több alany közül az egyik. Eszerint maga az egyén cselekszik valamit, ami befolyásolja, vagy adott esetben helyettesíti az állam tevékenységét.

 

Azonban, emlékeztetőül, a részvétel mértéke  egyértelműen akkor lehet csak összefüggésben a legitimációval, ha a választás érvényességének feltételei vannak, tehát ha a választók meghatározott többségének meg kell jelennie a választáson.

 

Arról nem is beszélve, hogy az alacsony részvétel az állampolgárok alapelégedettségét is jelezheti a politikai rendszer működésével kapcsolatban.

 

 

Megosztás

Google icon
LinkedIn icon
Pinterest icon
Reddit icon
e-mail icon